A Biblia és az indiai exegézis

Fülszöveg

HERMENEUTIKAI FÜZETEK 32.
Sorozatszerkesztő: Fabiny Tibor
Rekha Cliennattu a katolikus Mennybe felvett Szüzanya Rendjének tagja, amely világszerte mintegy 1500 szerzetesnövért számlál. 2008-ban járt először Magyarországon, amikor a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán tartott előadásokat. Indiában ő az első nő, aki biblikus tudományokból szerzett doktorátust. 2004-töl tanít Puné városában a Pápai Katolikus Filozófiai és vallástudományi Intézetben újszövetségi teológiát, ahol egyúttal a Szentírástudományi Tanszék vezetője.
Doktori tézisének címe: Johannine Discipleship as a Covenant Relationship. Munkájában Chennattu a jánosi tanítványságteológiát az ószövetségi szövetségfogalommal kapcsolja össze. A szerző Jahve és Izrael kapcsolatát látja megvalósulni a Krisztus választásával kialakuló és János apostol körében továbbélő tiszteletet, kölcsönös szeretetet és engedelmességet megélő közösségben.
Az indiai exegézis iránti érdeklődés nem új jelenség, a 16.... Tovább

Fülszöveg

HERMENEUTIKAI FÜZETEK 32.
Sorozatszerkesztő: Fabiny Tibor
Rekha Cliennattu a katolikus Mennybe felvett Szüzanya Rendjének tagja, amely világszerte mintegy 1500 szerzetesnövért számlál. 2008-ban járt először Magyarországon, amikor a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán tartott előadásokat. Indiában ő az első nő, aki biblikus tudományokból szerzett doktorátust. 2004-töl tanít Puné városában a Pápai Katolikus Filozófiai és vallástudományi Intézetben újszövetségi teológiát, ahol egyúttal a Szentírástudományi Tanszék vezetője.
Doktori tézisének címe: Johannine Discipleship as a Covenant Relationship. Munkájában Chennattu a jánosi tanítványságteológiát az ószövetségi szövetségfogalommal kapcsolja össze. A szerző Jahve és Izrael kapcsolatát látja megvalósulni a Krisztus választásával kialakuló és János apostol körében továbbélő tiszteletet, kölcsönös szeretetet és engedelmességet megélő közösségben.
Az indiai exegézis iránti érdeklődés nem új jelenség, a 16. század óta több próbálkozás történt a Biblia indiai szemszögből való feldolgozására. A kötet először röviden összefoglalja az erre vonatkozó múltbeli próbálkozásokat, majd integráh és holisztikus indiai megközelítést mutat be.
A 19. és a 20. század folyamán a hinduizmusból megtért számos indiai exegéta ugyanezt az indiai vallásos hermeneutikát követte mind a bibliaolvasásban, mind Jézus történetének előadásában. Sokan próbálkoztak azzal, hogy felélesszék a régi indiai történetmesélés hermeneutikáját, és egy indiai biblikus exegézis módszertant dolgozzanak ki. Vissza