A beszédmegértés és a beszédprodukció pszichológiája

Előszó

Ez a szöveggyűjtemény elsősorban pszichológia szakos hallgatók számára készült, de érdeklődéssel forgathatják a téma iránt érdeklődő nyelvészek és nyelv szakosok is. Célja, hogy kísérleti beszámolókon s összefoglaló tanulmányokon keresztül bemutassa, milyen irányt vett az utóbbi másfél évtizedben a nyelv tényleges teljesítményhelyzetekben történő vizsgálata, a nyelvi megértés és a beszédprodukció kutatása. A szemléletváltozás a nyelvpszichológia korábbi megközelítéseihez képest elsősorban a megértés kutatásával kapcsolatban érzékelhető világosan. A nyelvlélektan klasszikus korszakában a kutatás vezérfonalát a nyelvészet adta. Az elsődleges feladatnak a nyelvészeti modellek igazolása, a nyelvi szabályok, majd később a nyelvi szerkezetek pszichológiai realitásának igazolása tűnt. Az új szakaszban ezzel szemben a pszichológiai kérdésfelvetés vezet: hogyan értünk meg mondatokat. Ehhez képest másodlagos kérdés, s tapasztalatilag tisztázandó, hogy hogyan lépnek be ebbe a folyamatba a nyelvészet hirdette szerkezeti összefüggések. A nyelvi megértés vizsgálata egyre szorosabb kapcsolatot tart a megismerési folyamatok tágabb pszichológiai elemzésével, a nyelvészeti modellek igazolása helyett a nyelvi információfeldolgozás kutatásává válik. Ezzel párhuzamosan átalakult a kísérletezés technikája is. Egyre finomabb eljárások alakulnak ki, melyek azt tekintik feladatuknak, hogy közvetett mércékkel megragadják, hogyan megy valóságos időben végbe a mondatmegértés. Ez természetszerűleg elvezet ahhoz a problémához, milyen viszony van az alacsonyabb szintűnek tekintett feldolgozás, a szorosan vett beszédészlelés és a megértés egyik oldalról, másik oldalról az ismereti tényezők és a megértés között. Az lé fejezet tanulmányai a mondatmegértés egészére nézve mutatják be ezt az új szemléletet. D'Arcais és Schreuder tanulmánya megmutatja, hogyan vált a kutatás fő témájává a megértést biztosító stratégiák kérdése, hogyan jelennek meg ennek során azok az interaktív modellek, melyek a különböző (szótári, mondattani, jelentésbeli és ismereti) tényezők közötti kölcsönhatást hirdetik. Vissza