Előzetes megjegyzések | 5 |
A beszéd és a nyelv | 9 |
A beszéd: funkciója, eredete, fejlődése | 11 |
A beszéd meghatározása, tényezői, funkciója | 11 |
A beszéd egysége: a jelzés | 13 |
A jelzés az állatvilágban | 15 |
Az emberi beszéd kifejlődése | 16 |
Az első osztódás: a mondatfajok megjelenése | 19 |
Az alaki megoldás kezdeti formája | 20 |
A mondat kettétagolódása | 22 |
Továbbtagolódás: a közvetlen összetevők megjelenése | 26 |
Új sík jelentkezése: a transzformok | 27 |
A nyelv: funkciója, eredete, fejlődése | 28 |
A nyelv meghatározása, funkciója | 29 |
A nyelv egysége: a jel | 31 |
A nyelv objektivitása és létformája | 33 |
A nyelv kialakulása, a szófajok eredete | 35 |
A nyelv továbbfejlődése: viszonyítási rendszerek kialakulása | 37 |
Viszonyítási síkok és eszköztípusok | 42 |
A nyelvek tipologizálása morfológiájuk alapján | 46 |
A morfémák alaki kifejlődése | 48 |
Beszéd és nyelv viszonya | 51 |
A genetikus és a funkcionális elsőbbség kérdése | 52 |
Beszéd és nyelv elhatárolása | 54 |
A beszédbeli jelzés és a nyelvbeli jel | 59 |
A beszéd egysége: a mondat | 60 |
A mondat meghatározása és jellemzői | 61 |
A mondat kommunikációs fajtái és kommunikációs részegységei | 64 |
A mondat szerkezeti és szerkesztettségi típusai | 68 |
A mondatfunkciós részek | 71 |
A nem mondatfunkciós szerkezetrészek | 74 |
A mondatfunkciós részek felépítése | 80 |
A mondatok és a mondatfunkciós részek konstrukciója | 84 |
A mondategész és a mondategység | 88 |
A mondatépítés testetlen eszközei | 92 |
A mondatban jelentkező szervetlen részek | 95 |
A nyelv egysége: a morféma | 98 |
A morféma meghatározása és jellemzői | 98 |
A jelentés tényezői és fajtái | 102 |
A hangalak felépítésének eszközei: a fonémák | 105 |
A morfémák alaki viselkedése, az alternáció | 110 |
A morfémák osztályai és csoportjaik | 116 |
A morfémakomplexumok fajtái és szerkesztésmódja | 118 |
A lexémák és osztályaik | 122 |
A glosszémák és szerkezeti típusaik | 127 |
Hangalak és jelentés viszonya | 130 |
Morfológiai részrendszerek | 133 |
Mondat és morféma viszonya | 137 |
A genetikus és a funkcionális elsőbbség kérdése | 137 |
Mondat, morféma és fonéma érintkezése és elhatárolása | 139 |
Kitekintés a nyelvi anyag, a mondat és a beszédmű viszonyára | 142 |
A nyelvhasználati formák megoszlása és fejlődése | 151 |
A nyelvhasználati formák megoszlásának kérdései | 152 |
A földrajzi megoszlás | 152 |
A szakmák szerinti megoszlás | 155 |
A társadalmi csoportok szerinti megoszlás | 156 |
A műveltségi fok és műfaj szerinti rétegződés | 157 |
A nyelvhasználati részlegtípusokat átfogó fő típus | 159 |
A nyelvhasználati formák fejlődésének kérdései | 160 |
A mondatszerkezet fejlődése | 161 |
A beszéd és a nyelv hangalaki változásai | 163 |
A szókincs változása, fejlődése | 167 |
A viszonyítási rendszer fejlődése | 172 |
A nyelvbeli fejlődés egysége és haladó jellege | 175 |
Megoszlás és fejlődés kapcsolata | 178 |
Záró megjegyzések | 180 |
Terminológiai mutató | 183 |