| Bevezetés | 9 |
| A bér- és keresetszabályozás szerepe gazdaságunkban | 13 |
| Mit értünk bérszabályozás alatt? | 13 |
| A bérszabályozás szerepe vállalati és népgazdasági szinten | 15 |
| Hogyan kezdődött? | 18 |
| Mi volt előtte? | 18 |
| A kollektiv szerződések rendszere 1945-1949 között | 18 |
| A kollektív szerződések bérmegállapító funkciója | 22 |
| Az 1945-1949 közötti hazai bérmeghatározási mechanizmus és a tőkés országok jelenlegi béralkurendszerei közti hasonlóságok | 24 |
| A kollektív béralku keretében történő bérmeghatározás működése, eredményessége | 32 |
| Hogyan kezdődött? | 39 |
| A vállalati szintű bérszabályozás bevezetése 1950-ben | 39 |
| A vállalati szintű bérszabályozás bevezetésének közvetlen előzményei és okai | 40 |
| Bérszabályozási rendszerek 1950-től 1968-ig | 49 |
| A béralap-ellenőrzés rendszere 1950 és 1956 között | 49 |
| Újrakezdés 1957-ben: új gazdaságpolitika és új bérszabályozási rendszer, az átlagbér-ellenőrzés | 55 |
| A bérszabályozás az új gazdasági mechanizmusban, 1968-tól a 80-as évek elejéig | 61 |
| A reform koncepciójába illeszkedő keresetszabályozás kialakítása | 61 |
| Keresetszabályozás rendszerek 1968-tól a 80-as évek elejéig | 66 |
| Az 1968-1970 közötti rendszer | 66 |
| Átlagbér-szabályozás 1971-től | 67 |
| A bértömeg-szabályozás fokozatos térhódítása 1979-től | 87 |
| Keresetszabályozás a mezőgazdaságban a 60-as évek végétől | 74 |
| Minden marad a régiben? Meddő viták és javaslatok a 70-es évek végén | 78 |
| Mégis új úton a bérszabályozás? Kísérletek és módosítások a 80-as évek elején | 87 |
| Kedvezőtlen körülmények: a reálbér stagnálása és a bérszabályozás nehézségeinek kiéleződése 1979-től | 87 |
| A bérszabályozás továbbfejlesztésére irányuló munka 1980-tól | 88 |
| Egy intermezzó: a jövedelmezőséghez kötött átlagbér-szabályozás 1983-84-ben | 91 |
| Új utak keresése: kísérleti keresetszabályozási rendszerek és ezek kudarca az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban 1983-84-ben | 93 |
| Az "áttörési" kísérlet 1985-ben: új keresetszabályozási forma-e a keresetszint-szabályozás? | 99 |
| Az 1985-ös új keresetszabályozási rendszerek és a bevezetésüket megelőző viták | 99 |
| Új keresetszabályozási forma-e a keresetszint-szabályozás? | 106 |
| Egy újabb "kiút" feltűnése (és ennek várható kudarca): a vagyonérdekeltsétg | 115 |
| A keresetszabályozás nagy kérdőjelei a 70-es években és napjainkban | 123 |
| Ösztönözzön, vagy elosszon, differenciáljon vagy nivelláljon a keresetszabályozás? | 123 |
| Lehet-e költséggazdálkodásba (jövedelemszabályozásba) integrált keresetszabályozást alkalmazni? | 129 |
| Szabályozhatja-e a munkaerőpiac a béreket? | 132 |
| Különleges költség-e a bér? | 136 |
| Miért tartja magát olyan szívósan nálunk a vállalat eredményességéhez kötött bérszabályozás elve? | 139 |
| Mi jelenlegi bérszabályozási rendszerünk fő problémája? | 143 |
| Két út áll előttünk, melyiken induljunk? | 146 |
| A bérszabályozás, bérmeghatározás a gazdaság mindenkori nagy feszültségű kérdése | 146 |
| Az egyik út: a "forró" kérdés lehűtése technikai úton, mutatószámos bérszabályozással | 149 |
| A másik út: a nagy feszültség szétaprózása érdekegyeztetéses bérszabályozással | 151 |
| Melyiket válasszuk? | 161 |
| Egy harmadik út: a vállalkozás (versenyeztetés) | 174 |
| Bérmeghatározás a termelő szervezetben: közvetlen konfliktus vezető és beosztott között | 174 |
| Bérmeghatározás a vállalkozó esetén: a konfliktus a vállalkozó és a piac között lép fel | 176 |
| A vállalkozás (versenyeztetés) kibontakoztatásának lehetősége és ennek várható szerepe a személyes jövedelmek szabályozásában | 177 |
| Irodalomjegyzék | 187 |
Folytatás Microsoft-tal