A Berni Történelmi Múzeum magyar emlékei

Előszó

Előzmény
A Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád, 1991-ben Svájcba látogatott. Ez alkalommal megtekintette a Berni Történelmi Múzeum magyar vonatkozású emléktárgyait és érdeklődéssel hallgatta a hozzájuk fűződő történeteket. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesületben 1995-ben mindezt terjedelmesebben kifejtettük és ezt követően nyilvánosságra hoztuk. Történelmi áttekintés A Berni Történelmi Múzeumban őrzött magyar vonatkozású emléktárgyak nem a magyar néppel, hanem két magyar királlyal, III. Andrással és Zsigmonddal kapcsolatosak. András 1300, Zsigmond 1400 körül uralkodott; Andrással az Árpád-ház, Zsigmonddal a Luxemburgi-ház halt ki. A magyarok keresztény hitre való térítése kelet és nyugat felől egyaránt, az ezredforduló tájékán kezdődött. A nyugati kötődés I. Szent Istvánnak a pápa által küldött Szent Koronával történő megkoronázásával szilárdult meg. Ettől kezdve a magyar királyok az „Apostoli Felség" címet viselték. A nyugati befolyás ezáltal még jobban megerősödött, az ország keleti határa a nyugat védőbástyája lett az Oszmán Birodalommal szemben. így arra is magyarázatot találunk, miért alakítottak ki a magyar királyok nyugati uralkodó-házakkal erősebb dinasztikus kapcsolatokat, mint Bizánccal, miért választott a magyar nemesség egy dinasztia kihalásakor nyugati uralkodóházból királyt, ameddig a nemesi választójog érvényben volt. III. András egy magyar nemzetség, a háromszáz évig uralkodó Árpádház tagja volt, amelynek végórái sok nyugtalansággal jártak. Az 1241-es tatárjárás után IV. Béla német és olasz telepeseket hívott az elnéptelenedett területekre. Vissza