A béres fia I-II.

Fülszöveg

Koós-Hutás Gergely egyedülálló író, aki mindent önmaga teremt.. Regényeit százszázalékosan az irodalomnak, nemzete felemelkedésének szenteli. Határozott hitvallásával inkább évtizedeken át vállalta az elnémíttatást, állta a támadások kereszttüzét, a megalkuvók gúnyolódását, a koncepciós bírósági meghurcoltatásokat, de magyaros öntudatától, nemzete iránti elkötelezettségétől nem tágított. Festőművészként az egész világot meghódította, s sok elismert hivatásos művésszel szemben ő nem Amerikába vitte ki képeit, hanem onnan is hazahozta. (Alkotásai Tihanyban - önálló kiállításon - megtekinthetők.) Magyarságát, művészetét alkotásokkal bizonyította - nem pedig a hatalmon lévő dilettánsok dicsőítésével. Nagy népi témájú irodalmi alkotásai a népies írók csoportjából is kiemelte, de a II. világháború utáni évtizedek embertipró forgatagában a személyi kultusz nemzetellenes politikusai félreállították. Közel négy évtized után jelenhetett meg ismételten a Végzet hatalma c. műve, e regény folytatása.
A béres fia a Majthényi-trilógia első regénye. Ebben a munkában az író a legszegényebb sorsú ősmagyar parasztot mintázta meg, akinek az élete a falusi emberek széthúzása és összetartása szerint hullámzik. Tárgykörének megválasztásával nemcsak a művelt olvasóközönségnek nyújt élvezetes szórakozást, hanem az ifjúság lelkét Majthényi Kálmán életével magával ragadja, kitartásra sarkallja. A regény minden sorában keresetlen őszinteség és mély élményanyag rejtőzik. Az egyes jelenetek mesteri megrajzolásával rádöbbenti az olvasót az emberi természetben rejlő gyarlóságokra, az élet sajátos igazságaira. A szereplők nyelvezetével - az ősi szíkta-palóc nyelv fonetikus leírásával - olvasóit a magyarság régmúlt történetébe és a jelenlegi palóc nyelvjárásba vezeti be. Vissza