A belső hal

Előszó

Ez a könyv azért születhetett meg, mert váratlan fordulatokat vett az életem. A tanári karban történt megüresedések következtében végül én lettem a humánanatómiai kurzus vezetője a Chicagói Egyetem Orvostudományi Karán. Az anatómia az tantárgy, amelynek keretében a többé-kevésbé beijedt elsőéves orvostanhallgatók emberi hullákat boncolnak, s közben igyekeznek megtanulni a test legtöbb szervének, nyílásának, idegének és véredényének nevét és felépítését. Ez jelenti számukra a látványos belépőt a medicina világába, afféle első nagy akadályt azon a hosszú úton, amelyet végigjárva orvossá válhatnak. Első ránézésre nálam alkalmatlanabb személyt nem is lehetne találni a következő orvosnemzedék kiképzésére: én ugyanis paleontológus, azaz őslénykutató vagyok, aki eddigi pályafutása során leginkább csak a halakkal foglalkozott.
Aztán kiderült, hogy a humánanatómia tanításában óriási előny, ha valaki paleontológus. Miért? Nos azért, mert az emberi test rejtelmeinek kifürkészéséhez a legjobb térképeket más élőlények teste kínálja. Az emberi fej idegeinek elrendeződését például úgy lehet a legkönnyebben megtanítani, ha megmutatjuk a diákoknak, hogy milyen állapotban van ez a rendszer a cápa fejében. Az emberi végtagok szerkezetét a halak uszonyainak vizsgálatával lehet a legvilágosabban megérteni. A hüllők nagy segítségünkre vannak agyunk szerkezetének tanulmányozásakor. Mindez pedig azért lehetséges, mert ezek az élőlények gyakran a mi testünk egyszerűbb változatai. Vissza

Fülszöveg

Miért éppen úgy nézünk ki, ahogy? Mi a közös az emberi kézben és a légy szárnyában? Mi a kapcsolat az emlők, a verejtékmirigyek és a pikkelyek között? Ha jobban meg akarjuk ismerni testünk működését, és ki akarjuk deríteni legelterjedtebb betegségeink eredetét, akkor szokatlannak tűnő társaságban, a férgek, a legyek, s főként a halak világában kell körülnéznünk.
Neil Shubin neves paleontológus és az anatómia professzora. Ő fedezte föl a Tiktaalikot, azt a "hiányzó láncszemet", amely szakmai körökben világszenzációt keltett 2006 áprilisában. Most az emberi test legfontosabb szerveinek kialakulását mutatja be, évmilliókra visszatekintve az evolúció történetébe, azokba a korokba, amikor még semmilyen élőlény nem járkált a szárazföldön. Az ősmaradványok és a DNS vizsgálatával bebizonyítja, hogy a kezünk feltűnően hasonlít a halak uszonyaira, hogy a fejünk tulajdonképpen ugyanúgy van megszerkesztve, mint egy rég kihalt állkapocs nélküli halé, s hogy genomunk főbb részei ugyanolyanok és ugyanúgy is működnek, mint a férgeké és a baktériumoké.
Shubin egészen új megvilágításban tudja láttatni az embert és az egész élővilágot. A belső hal című, közérthető és szórakoztató könyvét bátran nevezhetjük a tudományos ismeretterjesztés újabb remekművének. Vissza