A belgyógyászat alapvonalai 2. (töredék)

Fülszöveg

A belgyógyászat alapvonalai
1-3. kötet
Szerkesztette
MAGYAR IMRE-PETRÁNYI GYULA
Teljesen új átdolgozásban jelenik meg ennek a már klasszikusnak számító, didaktikailag mintaszerűen bevált belgyógyászati tankönyvnek a 11. kiadása. Az eddigi folyamatosan átdolgozott 10. kiadás két szerzője most 93 társszerzőt kért fel az ország valamennyi egyeteméről és számos kórházából, akiknek mindegyike a maga szűk területének a legkiválóbb hazai szakértői közé tartozik. Ezért elmondható, hogy e tankönyv a teljes magyar belgyógyászat mai legjobb színvonalát képviseli.
Ismereteink egyre bővülnek, és csak a lényegre törekedve is eléggé nagy a könyv terjedelme, de azt, hogy végül is mit kell mindebből egy orvostanhallgatónak a belgyógyászati államvizsgára megtanulnia, azt a három éves tanmenet előadóinak, gyakorlatvezetőinek kell meghatározniok, a tanszékek elképzeléseinek megfelelően. Más az, amit a vizsgákra kell megtanulni, a vizspkérdésekre jeles vagy legalább elégséges felelet érdekében, és... Tovább

Fülszöveg

A belgyógyászat alapvonalai
1-3. kötet
Szerkesztette
MAGYAR IMRE-PETRÁNYI GYULA
Teljesen új átdolgozásban jelenik meg ennek a már klasszikusnak számító, didaktikailag mintaszerűen bevált belgyógyászati tankönyvnek a 11. kiadása. Az eddigi folyamatosan átdolgozott 10. kiadás két szerzője most 93 társszerzőt kért fel az ország valamennyi egyeteméről és számos kórházából, akiknek mindegyike a maga szűk területének a legkiválóbb hazai szakértői közé tartozik. Ezért elmondható, hogy e tankönyv a teljes magyar belgyógyászat mai legjobb színvonalát képviseli.
Ismereteink egyre bővülnek, és csak a lényegre törekedve is eléggé nagy a könyv terjedelme, de azt, hogy végül is mit kell mindebből egy orvostanhallgatónak a belgyógyászati államvizsgára megtanulnia, azt a három éves tanmenet előadóinak, gyakorlatvezetőinek kell meghatározniok, a tanszékek elképzeléseinek megfelelően. Más az, amit a vizsgákra kell megtanulni, a vizspkérdésekre jeles vagy legalább elégséges felelet érdekében, és más, sokkal több az, aminek az ismerete egy orvos általános, szinte tudat alatti műveltségéhez hozzátartozik, tehát ami itt, e könyvben nem is megtanulásra van szánva, hanem csak átolvasásra.
Az alaptárgyakból tanultaknak a gyakorlati ismeretekhez szükséges fölelevenitése elég sok helyet foglal el, de a medikus mindebből külön-külön tárgyakként már levizsgázott, tehát ezeknek itteni integrált összefoglalása csak arra szolgál, hogy könnyítse a klinikum megértését, ami nélkül művelt orvos senki sem lehet. Ezeket - a többnyire apróbetűs részeket - átugorva, a könyv ahg több mint a felére zsugorodna. Tapasztalat szerint azonban ezt a könyvet a medikus magával viszi a pályájára segítőként, hogy utánanézhessen, ha egy-egy beteggel behatóbban kell foglalkoznia, és ebből tanul tovább, folyóiratok és egyéb kiadványok olvasásával, a belgyógyászati szakvizsgára. Őnekik különösen a figyelmükbe kell ajánlani az elméleti összefoglalásokat, amelyeket az orvostanhallgatók még jól tudnak, de ami azután a mindennapi rutinban lassan feledésbe megy.
A mai orvos, legyen általános orvos vagy belgyógyász szakorvos, rengeteg laboratóriumi vizsgálatot kér és kap, de még a fontosabbjaihak is a számértékeit csak akkor tudja fejben tartani, hogyha szinte mindennap találkozik velük. A meghatá-^ rozható szervezeti paraméterek egyre szaporodnak és a labor-automatika szinte kéretlenül is ontja ezeket; a könyvben ezeknek természetesen megtalálhatóaknak kell lenniök, de ez nem jelenti azt, hogy mindezeket a vizsgára - akár a belgyógyászati szakvizsgára is - számszerűen tudni kell. Erre és a könyv használati módjára vonatkozólag az előszó ad tájékoztatást.
Medicina Könyvkiadó Vissza