A Belényesi-medence turistakalauza

Előszó

A Fekete-Körös a Hármas-Körös középső ága. Mélyen benn ered a hegyek között, a különleges Bihar-kapu nevű forrásbarlangból, Tenkénél kilép a hegyek közül, majd Gyulánál egyesül a Fehér-Körössel. A Fekete-Körös völgye, mint. tájegység alig ismert. Pedig különleges és csodálatos vidék ez. A Fekete-Körös völgye összeforrt a környező hegyekkel, a vég nélküli erdőkkel, de még az itt lévő magyar és román településekkel is. Valószínűleg, hogy ennek az összeforrottságnak, összebogozódásnak köszönhető, hogy az itt élő nép sokkal jobban meg tudta őrizni ősi hagyományait, nyelvezetét, viseletét, hiedelmeit. Ez tette lehetővé számukra, hogy a történelem viharaiban meg tudott itt maradni együtt magyar, román, tót, zsidó, roma. Pedig nem könnyű itt az élet. A termőföld kevés, az időjárás kiszámíthatatlan, a folyóvizek szeszélyesek. A völgy talán „legélhetőbb", legharmonikusabb szakasza a Belényesi-medence. Sehol sem élhettek szebben együtt különféle népcsoportok, mint ebben a medencében, amelyet csak a világháborúk voltak képesek átmenetileg megfertőzni. Szerencsére régi erkölcsét hamarosan visszanyerte és 1997-ben már a Hunfalvy Jánosról elnevezett Magyar-Román Baráti társaság kibővített ülésének adjon otthont. Mintha a környező hegyek is a népek együttélését jelképeznék, hisz itt találkozik össze az Erdélyi Sziget-hegység három talán legkülönlegesebb hegysége: a büszke Bihar-hegység, a sejtelmes Király-erdő és a szelíd Béli-hegység. Vissza