A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai
Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Forráskiadványunk széles körű és teljességre törő képet ad a Békés megyei zsidóság történetéről. A tematikus rendbe összeállított 171 levéltári dokumentum olvasója az 1700-as évek leg- végétől az 1940-es évek végéig követheti nyomon a megye izraelita felekezetű lakóinak sorsát. A feudális kori összeírások a betelepülés első korszakát mutatják be, a hitközségek mindennapjairól beszámoló iratok, a különféle kontraktusok, köztük a házassági szerződések és a végrendeletek a 19. és 20. századi hétköznapok történetét hozzák közel. A gazdag forrásegyüttesben szereplő hitközségi és egyleti alapszabályok egyszerre mutatják be a magyar zsidóság országos felekezeti-szervezeti intézményrendszerének kialakulását és a helyi közönségek mindennapjait. Terjedelmes fejezetet alkotnak az oktatás és a nevelés dokumentumai. Az asszimiláció nagy korszakait követően a kötet összeállítója külön fejezetet szentelt a holokauszt időszakának és a holokauszt utáni éveknek. Az írott dokumentumokhoz bő, önmagában...
Tovább
Fülszöveg
Forráskiadványunk széles körű és teljességre törő képet ad a Békés megyei zsidóság történetéről. A tematikus rendbe összeállított 171 levéltári dokumentum olvasója az 1700-as évek leg- végétől az 1940-es évek végéig követheti nyomon a megye izraelita felekezetű lakóinak sorsát. A feudális kori összeírások a betelepülés első korszakát mutatják be, a hitközségek mindennapjairól beszámoló iratok, a különféle kontraktusok, köztük a házassági szerződések és a végrendeletek a 19. és 20. századi hétköznapok történetét hozzák közel. A gazdag forrásegyüttesben szereplő hitközségi és egyleti alapszabályok egyszerre mutatják be a magyar zsidóság országos felekezeti-szervezeti intézményrendszerének kialakulását és a helyi közönségek mindennapjait. Terjedelmes fejezetet alkotnak az oktatás és a nevelés dokumentumai. Az asszimiláció nagy korszakait követően a kötet összeállítója külön fejezetet szentelt a holokauszt időszakának és a holokauszt utáni éveknek. Az írott dokumentumokhoz bő, önmagában is forrásértékű képanyag csatlakozik. A Békés Megyei Levéltárban őrzött iratokból válogató kiadvány számos nóvumot tartalmaz - például az 1848-as összeírások, a szabályrendeletek egy része -, a kötet legfőbb értékét mégis a feltárt dokumentumok gazdagsága és teljessége adja. Az olvasót a Békés megyei zsidóság történetét összefoglaló bevezető, személy- és helynévmutató segíti.
A kötet összeállítója Kereskényiné Cseh Edit, a Békés Megyei Levéltár főlevéltárosa, a levéltár anyagának kitűnő ismerője, figyelemre méltó írásokat alkotó történész. 18. századi kutatásai nyomán született A Békés megyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra című munkája, amely az urbáriumkori megye mezővárosi és falusi közösségeinek gazdasági és társadalmi viszonyait, életkörülményeit tárgyalja - a 18. századi Békés megye történetét kutatók számára megkerülhetetlenül. Ezt követően érdeklődése a zsidóság története, azon belül a holokauszt kora felé fordult, s így született meg a Gyulai zsidóság és a vészkorszak című kötete (Gyulai füzetek 6.), melynek szövege az interneten angolul is olvasható, ('www.bekes-archiv.hu') Kutatásait kiterjesztette a Békés megyei zsidóság történetének egészére a 18. század elejétől, a török utáni újratelepülés korától kezdődően. A jelen kötet e feltáró munka első összefoglaló eredménye.
Vissza
Tartalom
BEVEZETŐ 15
ADATOK A BÉKÉSI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ j 7
DOKUMENTUMOK 33
Összeírások
1. Az 1799/1800. katonai évre kivetett türelmi adó felosztása Gyula, 1799. december 19 35
2. Az 1806/7. katonai évre kivetett türelmi adó felosztása Békés, 1807. április 20 36
3. A Csabai járásban élő zsidók száma és vagyoni helyzete az 1832/1833. katonai esztendőben Gyula, 1832. december 18 38
4. Doboz község izraelita lakosainak 1848. évi összeírása Doboz, 1848. május 30 42
5. Endrőd község izraelita lakosainak 1848. évi összeírása Endrőd, 1848. június 7 43
6. Füzesgyarmat mezőváros izraelita lakosainak 1848. évi összeírása Füzesgyarmat, 1848. június 11 45
7. Békésszentandrás község izraelita lakosainak 1848. évi összeírása Békésszentandrás, 1848. június 16 46
8. Gyoma mezőváros izraelita lakosainak 1848. évi összeírása Gyoma, 1848 55
9. Gyulavári község izraelita lakosainak 1848. évi összeírása Gyulavári, 1848 60
10. Magyargyula mezőváros izraelita lakosainak 1848. évi összeírása Gyula, 1848. június 22 67
11. Németgyula mezőváros izraelita lakosainak 1848. évi összeírása Gyula, 1848. június 22 70
12. Szarvasi izraelita lakosok összeírása Szarvas, 1848 72
13. Békéscsabai izraelita lakosok összeírása Békéscsaba, 1852. november 1 74
A hitközségek mindennapjai
14. A zsidók névváltoztatásának szabályozása Nagyvárad, 1850. december 7 78
15/a Karkus János tótkomlósi bíró beadványa Pulitzer Simon engedély nélkül letelepedett izraelita ügyében Tótkomlós, 1852. december 23 79
15/b Nábráczky Antalnak, Csanád megye főnökének utasítása Pulitzer Simon lakhatásáról Makó, 1852. december 28 80
16/a Az izraeliták házasságkötéséhez szükséges engedély kiadásának feltételei Makó, 1853. június 15 80
16/b Böhm Sámuel orosházi izraelita házassági engedélyt kér Orosháza, 1854. december 5
17/a Bonyhády Gyula, Békés vármegye császári és királyi főnöke véleményt kér a tótkomlósi szolgabírótól az izraeliták lakhatásával, birtoklásával, foglalkozásával kapcsolatban Gyula, 1854. február 3 82
17/b A Tótkomlósi járás szolgabírójának véleménye az izraelitákkal szemben követendő elvekről Battonya, 1854. február 18 g4
18. Zsidó községi elöljárók választása Orosháza, 1854. június 16 35
19. A csabai izraeliták házépítésre kérnek engedélyt Békéscsaba, 1857. augusztus 28 85
20. Békéscsabai izraeliták beadványa a főszolgabíróhoz hitközségi ügyekben Békéscsaba, 1859. január 5 86
21. A csabai izraeliták téglát kérnek templomuk kerítéséhez Békéscsaba, 1861. június 1 87
22. Utasítás az izraelita anyakönyvek vezetéséről Gyula, 1864. január 21 88
23/a Az orosházi izraelita község saját rabbit szeretne alkalmazni Orosháza, 1864. április 1 89
23/b A megyei hatóság engedélyezi az orosházi hitközség önállóvá válását Gyula, 1864. április 9 89
24. A gyulai izraelita hitközség rabbi hiányában a békési rabbinátushoz csatlakozik Gyula, 1865. május 2 90
25/a A csabai szolgabíró jelentése az izraelita hitközségi elöljárók választásáról Békéscsaba, 1865. március 26 91
25/b A szarvasi szolgabíró jelentése az izraelita hitközségi elöljárók választásáról Szarvas, 1865. március 28 91
26. Bonyhády Gyula főispáni helytartó jelentése a körösladányi izraeliták rendbontásáról Gyula, 1865. augusztus 12
211a A Békés megyei izraeliták kérik, hogy érdekeik képviseletére a községi elöljáróságokba egy tagot delegálhassanak [1865] 94
27/b A főispán támogatja a Békés megyei izraeliták kérését Gyula, 1865. július 2 95
28/a Békés vármegye megkapja az izraelita egyetemes gyűlés által hozott és az uralkodó által szentesített szervezési szabályzatot Buda, 1869. október 95
28/b A jóváhagyott kongresszusi határozatok Budapest, 1869. október 11 96
28/c Izraelita kerületi biztosok kinevezése Buda, 1869. október 18 139
29/a Miniszteri rendelet a kongresszusi szabályzatok életbe léptetésének szorgalmazásáról Buda, 1870. január 21 *40
29/b Karassiay István első alispán a miniszteri rendeletet másolatban kiadja a főszolgabíróknak Gyula, 1870. február 3 141
29/c Steinfeld Antal a 21. izraelita kerület biztosa jelentést tesz a csabai és az öcsödi hitközségek óvásáról Debrecen, 1870. február 5 142
29/d Jancsovics Pál másodalispán a csabai és a szarvasi főszolgabírók útján utasítja az óvást beadó hitközségeket a kongresszusi szabályzat betartására Gyula, 1870. február 18 142
29/e Főszolgabírói jelentések a kongresszusi statutumok betartásáról 1870. február-április 143
29/f Karassiay István első alispán jelentése a kongresszusi határozatok betartásáról Gyula, 1870. április 10 145
30/a Steinfeld Antal kerületi elnök részletes statisztikai adatokat kér a megye területén lakó izraelitákról [1870] 146
30/b Szarvas nagyközség bírójának jelentése Szarvas, 1870. május 19 147
30/c Karassiay István első alispán újabb jelentést kér a szarvasi főszolgabírótól Gyula, 1870. július 5 147
31. A körülmetélési eljáráson át nem esett izraelita fiúgyermekek anyakönyvezése Budapest, 1884. február 17 148
32. Meghívó a békéscsabai ortodox izraelita templom- és iskolaépület felszentelési ünnepségére Békéscsaba, 1894. szeptember 26 149
33/a A gyulai főszolgabíró elutasítja a kétegyházi izraelita imaház építésének tervét Gyula, 1896. május 16 149
33/b Fábry Sándor alispán utasítja a gyulai járás főszolgabíróját I. fokú határozat meghozatalára Gyula, 1896. június 30 150
34/a Deutsch József fellebbezése adóügyben Gyula, 1895. június 10 151
34/b Polgármesteri határozat Deutsch József adóügyében Gyula, 1895. június 12 152
34/c Az izraelita hitközség jelentése a polgármesternek Gyula, 1895. július 1 152
34/d Deutsch József hitközségi adójának mérséklését kéri Gyula, 1898. március 21 153
34/e A gyulai izraelita hitközség az egyházi adó kivetéséről Gyula, 1898. április 3 154
35. A békéscsabai ortodox izraelita hitközség fürdőháza felújításának engedélyezése Békéscsaba, 1901. július 23 155
36/a A I. világháború kitörése után beköltözött zsidók kiutasítása az országból A 20 000/1920. évi internálási rendelet Budapest, 1920. szeptember 30 156
361b A 20 000/1920. számú kiutasítási rendelet kiegészítése (25 700/1920) Budapest, 1920. november 25 157
36/c Újabb sürgető intézkedés a zsidók kiutasítása ügyében Budapest, 1920. december 30 159
36/d Apfel Hermán Henrik szarvasi izraelita kiutasítása és szökése Szarvas, 1923. május 23 16°
36/e A megszökött Apfel Hermán családjának Pestre toloncolása Szarvas, 1923. június 5 161
36/f A kiutasított Apfel Hermanné kérvényei a főszolgabíróhoz és az alispánhoz Szarvas, 1923. november 162
37/a A szarvasi ortodox izraelita rituális fürdő engedélyezésének feltételei Szarvas, 1931. december 3 164
37/b Lakossági panasz a rituális fürdő működése ellen Szarvas, 1937. augusztus 27 165
38. A békéscsabai kongresszusi izraelita hitközség felajánlása a „Magyar a magyarért" mozgalom céljára Békéscsaba, 1938. december 4 166
Egyesületek, hitközségek alapszabályai
39. A Mezöberényi Izraelita Jótékony Egylet alapszabályai Mezőberény, 1883. augusztus 6 167
40. A Mezöberényi Izraelita Status Quo Hitközség alapszabálya Mezőberény, 1885. október 25 170
41. A Békési Izraelita Betegsegélyező Egylet alapszabályai Békés, 1894. április 30 177
42. Az Orosházi Izraelita Nőegylet alapszabályai Orosháza, 1896. május 3 182
43. A Békéscsabai Szegény Izraelita Menyasszonyokat Segélyező Jótékonysági Egyesület (Hachnószasz Kallóh) alapszabályai Békéscsaba, 1908. november 1 188
44. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület Békéscsabai Fiókjának alapszabályai Békéscsaba, 1910. február 16 193
45. A Békéscsabai Malbisch Arumim Szegény Izraelita Iskolás Gyermekeket Segélyező Egylet módosított alapszabályai Békéscsaba 19 [17.] október 4 201
46. Békéscsabai Izraelita Leányegyesület alapszabályai Békéscsaba, 1930. október 12 205
47. A Vésztői Autonóm Ortodox Izraelita Fiókhitközség alapszabályai Vésztő, 1933. október 16 213
48. A Békéscsabai Izraelita Szent és Kegyes Jótékonyságot Gyakorló Egylet (Chevra Kadisa) alapszabályai Békéscsaba, 1934. október 21 223
49. A Békési (kongresszusi) Izraelita Hitközség szervezeti szabályzata Békés, 1935. január 16 259
Szerződések, végrendeletek, vagyonleltárak
Házassági szerződések
51. Beck Lajos és Kohn Klára házassági szerződése Orosháza, 1892. június 11 296
52/a Steiner Paula hozományáról készült leltár Orosháza, 1892. október 17 298
52/b Dr. Keller Vilmos és Steiner Paula házassági szerződése Orosháza, 1892. október 18 300
53. Feuer József és Richtzeil Ida házassági szerződése Orosháza, 1895. február 18 305
Végrendeletek
54. Véisz Aron orosházi lakos végrendelete Orosháza, 1881. április 28 312
55. Xéisz Regina békéscsabai lakos végrendelete Békéscsaba, 1881. október 11 313
56. Özvegy Wisz Hermanné Léber Johanna végrendelete Orosháza, 1910. november 26 315
57. Kohn Gyuláné Kohn Helén orosházi lakos végrendelete Orosháza, 1918. február 10 316
Adóssági nyilatkozatok
58. Hegyi Márton adóssági nyilatkozata Gyula, 1878. november 24 316
59. Klein Ignác és Rozner Fülöp kölcsönszerződést Gyula, 1878. november 24 318
Házassági vagyonátadási szerződések
60. Hoffman Ignác és felesége, Krausz Lina vagyonátadási szerződése Gyula, 1878. február 13 319
61. Wisz Mór és Spitzer Janka vagyonátadási szerződése Gyula, 1878. június 11 322
62. Schwartz Jónás és Hoffmann Karolina vagyonátadási szerződése Gyula, 1878. november 13 323
Ajándékozási szerződés
63. IXéisfeld Sámuel és Wisfeld Jakab közti ajándékozási szerződés Orosháza, 1878. április 10 328
Biztosítási szerződés
64. Stern Sámuel és Spitzer Adolf közötti biztosítási szerződés Orosháza, 1881. május 13 329
Haszonbérleti szerződések
65. Lübek Jakab és Mayer Mór bérleti szerződése Orosháza, 1877. március 24 331
66. Rosenthal Márton és Grósz Ferdinánd bérleti szerződése Orosháza, 1878. március 18 335
67. Rosner Dávid és Schreier Jánosné született Rosner Janka bérleti szerződése Orosháza, 1878. június 25 337
68. Braun Mór és özvegy Billitz Vilmosné bérleti szerződése Gyula, 1879. január 2 339
69. Wisz Lipót nyilatkozata Orosháza, 1880. augusztus 22 342
Társas szerződés
70. Reisner Ignác és Dászkál Miklós társas szerződése Gyula, 1878. április 8 344
Az oktatás- és nevelésügy dokumentumai
71/a Rendelkezés egy izraelita iskolai és oktatási alap (Izraelischer Schul- und Unterrichtsfond) létrehozásáról Nagyvárad, 1850. december 10 346
71/b Zsitvay József Békés-Csanád megye főnöke kiadja az utasítást a főszolgabíróknak az iskolai alapra kivetett megyei kvóta szétosztására Gyula, 1850. december 16 348
71/c Főszolgabírói jelentés az izraelita alap részleteinek fizetéséről Békéscsaba, 1854. május 23 348
72. Döry Gábor, a Nagyváradi Kerület főispánja a zsidó iskolák átszervezése ügyében Nagyvárad, 1851. március 31 349
73. Bak Ignác gyulai rabbi iskolaügyben benyújtott kérelmét a szolgabíró a főispáni helytartóhoz továbbítja Gyula, 1864. február 18 350
74. Konter József szarvasi szolgabíró jelentése a helybeli izraelita tanítók fizetéséről Szarvas, 1864. június 3 350
75. Igaz Károly szeghalmi szolgabíró jelentése és kérelme a helybeli izraelita gyermekek oktatása és nevelése ügyében Szeghalom, 1864. július 27 351
76/a A gyulai izraelita közösségnek nincs elegendő anyagi ereje iskola működtetéséhez Gyula, 1865. február 26 352
76/b A helytartótanács utasítja a vármegyét, hogy szorgalmazza a gyulai izraelita tanoda felállítását Buda, 1865. március 19 353
77/a Bachruch Víáchsmann Péter izraelita tanító visszahelyezését kéri a békéscsabai iskolába. Békéscsaba, 1865. március 14 354
77/b Bonyhády Gyula főispáni helytartó szerint Bachruch Víáchsmann Péter pályázat útján ismét elnyerheti a békéscsabai izraelita tanítói állást Gyula, 1865. április 22 355
77/c Lázár Imre főszolgabíró jelentése az 1861-ben megszűnt izraelita elemi iskola újraindításáról Békéscsaba, 1865. május 30 356
77/d A főispáni helytartó közli a megválasztott tanítók fizetését Gyula, 1865. június 2 356
78. A békési izraelita elemi iskola fenntartási költségeit a hitközségi tagoknak vagyonuk arányában kell viselni Békés, 1865. július 8 V. 357
79. Orosházán több mint negyven iskoláskorú gyermek tanul a hitközség által fenntartott tanodában Orosháza, 1865. szeptember 5 358
80/a A tótkomlósi izraelita hitközség segélyért folyamodik, hogy iskolája működhessen Orosháza, 1867. január 5 361
80Ad Az izraelita iskolai alapból évenként 200 Ft segélyt kaphat a tótkomlósi hitközség, ha biztosítja a tanoda működési feltételeit Buda, 1867. május 23 361
81/a Szánthó Alajos szolgabíró a gyulai elemi számára segélyt kér az izraelita iskolai alapból Gyula, 1867. január 15 , 362
81/b A gyulai izraelita tanoda nem kap segélyt az országos izraelita iskolai alapból Buda, 1867. szeptember 2 363
82. A békéscsabai izraelita elemi támogatásának feltételei Buda, 1867. november 1 363
83. Miniszteri rendelet az izraelita zugiskolák bezáratásáról Gyula, 1877. október 8 364
84/a Bánhegyi István tanfelügyelő jelentést tesz a vallás- és közoktatásügyi miniszternek: A vármegye közigazgatási bizottsága nem támogatja a tótkomlósi izraelita iskola segélyezését
Gyula, 1881. március 7 365
84/b A tótkomlósi izraelita hitközség mindent megtesz annak érdekében, hogy működjön iskolája Tótkomlós, 1882. november 26 366
84/c A vármegyei közigazgatási bizottság hitközségi szervezeti szabályzat hiányára hivatkozva zugiskolának minősíti a tótkomlósi izraelita tanodát Gyula, 1883. január 8 367
85. A békésszentandrási izraelita hitközség folyamodványa iskolaügyben Békésszentandrás, 1882. november 28 370
86. Assinger Adolf békéscsabai izraelita tanítónak a vármegyei közigazgatási bizottság nem ad engedélyt polgári leányiskola nyitására Gyula, 1883. február 5 372
87/a A vármegyei közigazgatási bizottság pénzbírságot szab ki a füzesgyarmati izraelitákra zugiskola fenntartása miatt Gyula, 1883. július 9 373
8 7A) A füzesgyarmati izraeliták sérelmezik iskolájuk betiltását és a rájuk kirótt bírságot Füzesgyarmat, 1883. július 19 374
87/c A vallás- és közoktatásügyi minisztérium elutasítja a füzesgyarmati izraeliták fellebbezését Budapest, 1883. augusztus 25 375
88/a Miselbach Sándor izraelita tanító Kétegyházán az elemi iskola mellett egy magániskolát szeretne nyitni Kétegyháza, 1883. október 18 376
88/b Kétegyházán nincs engedélyezett izraelita hitközség, ezért elemi iskolájukat zugiskolának minősítették Gyula, 1883. december 3 377
88/c Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter jóváhagyja a kétegyházi elemi zugiskolának minősítését és a kiszabott pénzbírságot Budapest, 1884. február 7 378
89/a A békéscsabai izraelita hitközségi iskolaszék iskola bővítéshez ingyen telket kér Békéscsaba, 1914. június 1 378
89/b Békéscsaba községi mérnöke - bizonyos feltételek mellett -javasolja a kért terület átengedését Békéscsaba, 1914. június 15 380
90/a Kner Izidor levele Brandt Vilmos főispánhoz a gyomai izraelita iskola fennmaradása ügyében Gyoma, 1922. június 8 382
90/b A főispán támogatásáról biztosítja a gyomai izraelita iskolaszék elnökségét Gyula, 1922. június 27 383
90/c A gyomai izraelita iskolaszék beadványa az iskola fenntartása érdekében [Gyoma, 1922. december] 383
91. Ritter Ferencné közli a városi tanáccsal, hogy magániskola nyitásához megkapta az engedélyt Gyula, [1931] 386
92/a A békéscsabai autonóm ortodox izraelita hitközség határozata jesiva fenntartásáról Békéscsaba, 1937. június 21 386
92/b Koncz Béla detektív jelentése a jesiva közegészségügyi helyzetéről Békéscsaba, 1937. október 30 388
92/c Jelentés a jesivában folytatott közegészségügyi vizsgálatról Békéscsaba, 1937. november 9 388
92/d A jesivában tartott helyszíni szemle jegyzőkönyve Békéscsaba, 1937. december 28 389
92/e A hitközség igazolja, hogy Tigermann Ignác főrabbit megbízták a jesiva vezetésével Békéscsaba, 1938. január 3 391
92/f Részlet a jesiva bezárását elrendelő polgármesteri határozatból Békéscsaba, 1938. február 7 392
92/g A hitközség fellebbezése a jesiva betiltása miatt [Békéscsaba, 1938. február] 392
92/h Békés vármegye alispánja megerősíti a jesiva bezárását kimondó polgármesteri véghatározatot Gyula, 1938. október 6
A holokauszt időszaka
93. 1944 áprilisában elrendelik a zsidók összeírását Szarvas, 1944. április 16 396
94. Özv. Wisz Mihályné igazolást kap a városi elöljáróságtól Ignác nevű fia munkaszolgálat alóli mentesítési kérelméhez Gyula, 1944. április 20 397
95. Megszüntetik a gyulai Erzsébet Szeretetház zsidó gondozottainak támogatását Gyula, 1944. április 21 398
96. Gyula város polgármesterének jelentése a német alakulatok ellátásáról Gyula, 1944. április 26 398
97. A zsidó tagokat kizárják a Magyar Vöröskeresztből Budapest, 1944. május 1 401
98. Egy békésszentandrási zsidó lakos gettóbehívója Békésszentandrás, 1944. május 12 402
99. A Csanád megyei zsidók kény szerlakhelyre költöztetést Mezőkovácsháza, 1944. május 10 403
100/a Fürszt Jakabné és családja hátrahagyott javai Csanádapáca, 1944. május 12 406
100/b Balogh Aladár állatorvos és felesége hátrahagyott javai Csanádapáca, 1944. június 15 407
10 l/a A gyomai gettó szabályzata Gyoma, 1944. május 15 419
101/b A gettóban megalakul a zsidótanács Gyoma, 1944. május 15 421
101/c Bedö Imre zsidótanácstag igazolványa Gyoma, 1944. május 18 422
102. A zsidók hátrahagyott vagyonának sorsa Szarvas, 1944. május 29 422
103. Gyulai városi tisztviselők zsidó üzletek árukészletének kiárusítását kérik Gyula, 1944. május 31 427
104/a A gyulai polgármester intézkedése a zsidó temetőről Gyula, 1944. június 19 427
104/b A zsidó temető fémtárgyainak hasznosítása Gyula, 1944. június 19 428
104/c A városi főmérnök válasza Gyula, 1944. december 12 428
A holokauszt után
105/a Gyulán a hazatért, volt munkaszolgálatosok megalakítják a zsidótanácsot Gyula, 1944. november 7 429
105/b A hátrahagyott zsidó vagyon gondnoka a zsidótanács lesz Gyula, 1944. november 28 430
105/c Megnövekszik a zsidótanács létszáma Gyula, 1944. december 21 431
105/d Újabb létszámnövekedés a zsidótanácsban Gyula, 1945. január 30 431
106. Gyomán zsidó ügyosztály alakul Gyoma, 1945. január 22 432
107. A visszatért szarvasi zsidók nem jutnak hozzá hitelintézetekben őrzött pénzükhöz Szarvas, 1945. március 2
108. Egy gyulai tisztviselő az igazolóbizottság előtt Gyula, 1945. március 9 434
109/a Békés megye árvaszéke hivatalos állásfoglalást kér a hátrahagyott zsidó vagyon kezelése ügyében Gyula, 1945. április 9 436
109/b A belügyminisztérium állásfoglalása és utasítása a távollévő zsidók vagyonának kezeléséről Budapest, 1945. július 24 437
110. A kétegyházi „árja" orvos önként vállalta a deportálást Kétegyháza, 1945. július 23 438
111. Az orosházi hitközségnek nincs lelkésze Orosháza, 1948. június 4 439
112. A II. világháború áldozatainak számbavétele
Gyula, 1949. április 21 440
SZEMÉLYNÉVMUTATÓ 442
HELYSÉGNÉVMUTATÓ 456
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 461
KÉPMELLÉKLET 463