A Békés-Bánáti Református Egyházmegye története

Előszó

Toldy Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia 1853. július 9-én tartott ülésén - Kis Bálint 1853. március 25-én, 81 éves korában bekövetkezett halála után - "Kis Bálint emlékezete" címen tartott emlékbeszédét így fejezte be: "...óhajtjuk kétségtelenül mindnyájan, miszerint e különben érdemes férfiú egyháztörténeti munkái, melyek, mint értesülve vagyok, becses adalékokat tartalmaznak a polgári történelemre, föld- és helyrajza, a míveltség- és irodalomtörténetre is, hitsorsoai által pártfogásba véve, világot láthassanak". Szinnyei József bibliográfus a "Magyar írók élete és munkái"-ban életrajza mellett műveit is felsorolja, értékeli és közli a vele foglalkozó szakirodalmat. Szerinte "nagy munkásságot fejtett ki különösen a népiskolai tankönyvirodalom terén..., de nemcsak e téren, hanem a történelem és egyházi szónoklat és gazdaságtanban is jelesül dolgozott". Napjainkban - 1973-ban - Filep Antal a néprajztörténet ismerője úgy mutatja be Kis Bálintot, mint az alföldi népéletkutatás úttörőjét. "Csak sajnálni lehet - írja -, hogy műve teljes anyaga máig kiadatlan, s csak egyes részletei váltak szűkebb körben ismertté." Kis Bálint is ír magáról a békés-bánáti esperesek felsorolásakor 1836-ban. Pennáját tintába mártva reménykedik, hogy életműve közkinccsé lehet egykor: "még a penna kezemben van, mikor jön el a hanyatló napon éjjele, mikor le kell ezt is tennem - majd feljegyzi talán valaki?" Gyülekezete történetének megírásakor még hozzáfűzte: "...ami pedig tőlem nem telhetik, bízom azt az utánunk következők hűségére". Imre Ernő szentesi lelkipásztor a Theologiai Szemlében megjelent "Isten szolgája népe szolgálatában" című tanulmányában tudós népoktatóként mutatta be, aki nemcsak mint igehirdető, hanem mint a mezőgazdasági ismeretek terjesztője és gyakorlati megvalósítója eredményes szolgálatot végzett az alföldi nép életében.
Közreadott kötetünk a Kis Bálinttal foglalkozó irodalom ismeretében - születése után 220. s halála óta mintegy 140 évvel - kevésbé ismert életrajzi adatokkal, a már feltárt részletek összefoglalásával kívánja bemutatni életművét. Ugyanakkor hiányt pótol azzal, hogy két nagy terjedelmű művét - néhány részlet kihagyásával - az olvasók kezébe adja, hogy jobban megismerjék a magyarországi reformnemzedék református lelkipásztori karának egyik kiemelkedő polihisztorát. Vissza