A befalazott Madonna I-II.

Fülszöveg

I. kötet
Egy 16. századi szobor - márványból faragott, minden csodálóját elbűvölő templomi Madonna-szobor - keletkezésének és eltűnésének története ez a könyv. Donatót, az olasz származású fiatal szobrászmestert Ulászló király bízza meg, hogy Madonna-szobrot mintázzon a királynéról, de mire a szobor - sok év munkájával - elkészül, nem a királyné, hanem az ifjú szobrász soha el nem ért szerelmének, Annának, a budai német kereskedő család magyar nemeshez kényszerített lányának vonásait formázza. A két fiatal romantikus és be nem teljesült, szomorú szerelmének története végighúzódik a regényen, mindig ott van az események hátterében, hogy egy rövid pillanatban beteljesedjék leszármazottaiknak, Bettinának és Pálnak találkozásában. A szobor és a szerelmesek sorsa a rendkívül igzalmas regényben összefonódik 16-17. századi történelmünk válságos korszakának eseményeivel, azzal a másfél évszázaddal, melyre a török veszedelem, a török végleges magyarországi győzelme és uralkodása nyomja rá bélyegét.
A két hatalom - török és német - között vergődő, a kifosztott országban küszködő, nemegyszer egymás ellen is harcoló magyarok - jobbágyok és nemesek, papi előkelőségek, kereskedők, iparosok, katonák, kémek és besúgók sokasága kavarog a regényben, melyben a korszakra jellemző minden fontos történelmi eseményről is olvashatunk: Dózsa parasztháborújáról, a mohácsi vész rettenetéről, az ország pusztulásáról, Buda elfoglalásáról, a vallási küzdelmekről, Thököly felkeléséről. A sokszálú, rendkívül mozgalmas és szórakoztató cselekmény során bemutatja, hogy a politikai, gazdasági és vallási különbözőség hogyan állítja szembe egymással a testvéreket, a szülőket és gyerekeket, barátokat, szerelmeseket, hogyan inognak meg és válnak árulókká emberek - nem is annyira az anyagi javakért, mint a történelemben rejlő bizonytalanságok hatására, miként változtatnak vallást és uralkodót, pártállást és nemzeti hovatartozást - ahogyan éppen a történelmi események fordulatai hozzák. A pártharcok és testvérvillongások, a sokféle érdekes és sokféle kényszer beleszól a családok életébe - erről is képet kap az olvasó a történelmileg hiteles regényben, mely elvezet a magyar, német, francia királyok udvarába, a szultán szerájába, a vatikáni fogadótermekbe, vidéki udvarházakba, budai német és olasz származású polgárok otthonába, harcterekre és kipusztult falvakba, kolostorokba és bordélyházakba.
II. kötet
A regény befejező része a török uralom utolsó időszakáról, Bécs ostromáról és Buda bevételéről szól, azokról az évekről, melyekben már gyengül a török hatalma, ám egyre növekszik Bécs befolyása és uralma, s a magyar urak közül sokan a töröktől, mások Bécstől várják az országhelyzetének jobbítását. Ez a kétféle tájékozódás még egyetlen családon belül is létezik: a Romochák - akiknek családtörténetét már ismerjük a regény első részéből - közül az egyik fiú, Andorás a császár embere, isztambuli követjárás résztvevője, Bécs hős védője, majd Buda ostromának egyik legjobb harcosa. Pál pedig Thököly híve, a kurucvezér nevelt fiának, a kis Rákóczi Ferencnek mentora. De feltűnik a regény lapjain a hajdan Budán élt olasz kőfaragó nemzetség legifjabb sarja is, a csélcsap Donatino herceg, aki aztán Buda ostrománál ugyancsak kitünteti magát. Szerelmi történetek, mozgalmas csatajelenetek, ostromlók és ostromlottak, csodával határos, váratlan találkozások, birtokperek és vallási harcok, egymással vetekedő uralkodók és főurak ármánykodásai teszik rendkívül érdekes és szórakoztató olvasmánnyá a regényt. De elvezet a fordulatos történet a pápai rezidenciába, királyi palotákba, török vezérek környezetébe, Thököly sátortáborába, bécsi és budai polgárok, nemesek, kereskedők otthonába.
S végül előkerül a márványból faragott Mária-szobor is, Buda ostromakor, a lőporraktár robbanásakor, mintegy a magyarság fennmaradásának szimbólumaként. Vissza