A becsület védelme az anyagi büntetőjogban

Tartalom

Bevezetés 3
I. A becsület elleni cselekmények jogi tárgya 7
1. A becsület fogalma 7
2. Az etikai becsületfogalom 9
3. A becsület mint a büntetőjogi védelem tárgya 17
4. A jogi tárgy a burzsoá irodalomban 20
5. Az osztály- vagy hivatási becsület 29
6. A jogi tárgy a szocialista irodalomban 33
II. A becsület elleni cselekmények passzív alanyai 37
1. A gyermekek és az elmebetegek sérthetősége 37
2. A jogi személyek sérthetősége 46
3. A halottak becsületének védelme 53
III. A becsület elleni cselekmények objektív oldala 59
1. A becsületet sértő cselekmények általános jellemzői 59
2. A becsület elleni cselekmények értelmezése 66
a) Az objektív értelmezés módja 67
b) A körülmények jelentősége a nyilatkozatok értelmezésénél 72
3. A közvetett becsületsértő cselekmény 75
4. A becsület elleni cselekmények osztályozása 80
a) A rágalmazás és becsületsértés elhatárolása 82
b) A tény fogalma, tényállítás és híresztelés 92
c) Tartalmi és formai becsületsértés 104
d) Osztályozás a jogi tárgyban bekövetkezett sérelem alapján 106
(1) Becsületcsorbítás 106
(2) Sértő magatartás 109
e) Tettleges becsületsértés 115
5. A cselekmény befejezettsége 118
6. A minősítő körülmények 120
7. Az egység és a halmazat kérdése 130
IV. A becsület elleni bűncselekmények alanya és alanyi oldala 138
1. A becsület elleni bűncselekmények alanya 138
2. A bűnösség a becsület elleni cselekmények tekintetében 141
a) A bűnösség a becsületsértés tekintetében 142
b) A bűnösség a rágalmazás tekintetében 145
c) A tévedés jelentősége a becsületet sértő cselekményeknél 160
V. A valóság bizonyítása 162
1. A valóságbizonyítás jelentősége; törvényhozási és irodalmi álláspontok 162
2. A valóságbizonyítás szabályozásának lehetséges változatai 167
3. A valóság bizonyíthatóságának feltételei 173
4. A valóságbizonyítás tárgya és korlátozásai 177
5. A valóságbizonyítás eljárásjogi vonatkozásai 188
6. A valóságbizonyítás sikere 196
VI. A megbüntetést kizáró okok a becsület elleni cselekmények tekintetében 201
1. A jogellenességet, illetőleg társadalomra veszélyességet kizáró okok burzsoá és szocialista felfogása 201
2. A bírálat büntetlensége 207
3. Állampolgári, hivatali, hivatási kötelesség teljesítése 234
4. A megbüntetést kizáró egyéb okok 247
a) A hatóság előtt folyamatban levő ügyben tett nyilatkozat 248
b) A tudósítás 251
c) Nyomban viszonzott, kölcsönös becsület elleni cselekmény 253
d) A sértett kihívó magatartása 257
5. Felhatalmazás, magánindítvány, kívánat 261
VII. A becsületvédelem jogtörténete és szabályozása a hatályos külföldi jogokban 265
1. Történeti áttekintés 265
a) A babilóniai és asszír jog 265
b) Manu törvénye 267
c) Mózes törvénye 268
d) A görög jog 269
e) A római jog 270
s) A kánonjog 273
g) A régi germán jog 275
h) A régi magyar jog 276
2. A becsület elleni bűncselekmények a hatályos büntetőtörvényekben 282
a) Szovjetunió 284
b) Csehszlovák Szocialista Köztársaság 286
c) Bolgár Népköztársaság 287
d) Lengyel Népköztársaság 288
e) Román Népköztársaság 289
f) Anglia 290
g) Északamerikai Egyesült Államok 291
h) Németország 292
i) Franciaország 292
j) Olaszország 293
k) Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság 294
l) Dánia 295
m) Törökország 296
n) Japán 298
o) Svájc 298
p) Brazília 299
Utószó 300
Irodalom 301

Témakörök