A bátai Szentvér

Előszó

A hátai klastromhegy felett sebesen úsznak, egymást hajtják a felhők. A réseken át kivillan a napsugár, Tűzarany önti el a hegytetőt, aztán meg fátyol borul rá. Ebben a szép játékban hol fényesen ragyog a Szentvér új temploma, hol meg fehéren világít a borulatban. Mintha élne és beszélne boldog időkről és szomorú napokról. Kilencszáz év alatt ez a harmadik szentegyház a klastromhegyen. Tatárok égették fel az elsőt, török döntötte romba a másodikat. A harmadik a két első romjain épült, azok emlékeit szívja magába a vérrel ázott, hamuval kevert földből - mint valami pompázó nagy virág. Benne ébred újra, benne él a mult.
Szent László király járt itt 1090 táján. Az ősi vers szerint templomot rakatta szent Mihály arkangyalnak és bencés apátságot, hogy nevelje a környék félig pogány népét. Ez első templomnak semmi nyoma sem maradt. Helyébe szép csúcsives egyházat épített az apátság, melynek a XV. század elején már országszerte nagy hírt és tekintélyt szerzett a Szentvér csodája.
Turóczi krónikájában olvassuk, hogy 1415-ben Gara János kiszabadulván spalatói fogságából a bátai monostor templomába vitte roppant nehéz bilincseit a Megváltó drága szent vérének dicsőségére, fogadalmának örök emlékére. Ez a pár szó az első híradás a bátai Szentvérről. Annyit mond csak, hogy a délvidék hatalmas ura, Zsigmond király egyik főembere Jézus szent vérének köszönte szabadulását nehéz rabságából és, hogy háláját épen Báta templomában akarta leróni.
1434-ben IV. Jenő pápa oklevelet ad ki, melyben bucsus hellyé avatja a bátai apátság templomát. Az időben Rómában tartózkodott Zsigmond király, Hunyadi János és sok más magyar vitéz kíséretében. A bucsu-engedélyt a király kérte. A pápai irat elmondja, hogy a bátai monostor templomában úrnapján tiszteletre van kitéve Krisztusnak az Oltáriszentségből kifolyt csodás vére, melyhez megszámlálhatatlan sokaság zarándokolt eddig is, hogy a hívő nép ájtatosságát még inkább élessze. Ezért mindazoknak, kik úrnapján az apátság templomában gyónnak és áldoznak, évente tiz évi és tízszer negyvennapi bucsut engedélyez a pápa. Vissza