A bártfai Szent Egyed-bazilika

Fülszöveg

ártfa jelenkori feltámadását épp annak köszönheti, hogy megállt fölötte az idő. A XX-XXI. század népvándorlása, a rendszerváltással megélénkülő turizmus és az abban rejlő lehetőséget fölismerő új Szlovákia teszi újraéledését lehetővé. Bártfa átfogó városrekonstrukció során születik újjá. Csodálatosan helyreállított történelmi városrésze, a középkori városfalak és bástyák övezte belváros, központjában a főtérrel, a téren a Szent Egyedtemplommal és a gótikus városházával 2000 óta a Világörökség része.
A tér északi végében áll a háromhajós, kelet-nyugat tájolású, szintén gótikus Szent Egyed- templom. A templom története négy korszakot ölel fel. Az első monostortemplomot még a ciszterciták építették a XII-XIII. század fordulóján. Túlélhette a tatárdúlást, de legalábbis a tatárok távozása után újjáépíthették, mert a már hivatkozott királyi okirat néven is nevezi, a Szent Egyed-templomot. A második építési korszak az Anjouk uralkodásának idejére esik. Az 1320-ból származó királyi... Tovább

Fülszöveg

ártfa jelenkori feltámadását épp annak köszönheti, hogy megállt fölötte az idő. A XX-XXI. század népvándorlása, a rendszerváltással megélénkülő turizmus és az abban rejlő lehetőséget fölismerő új Szlovákia teszi újraéledését lehetővé. Bártfa átfogó városrekonstrukció során születik újjá. Csodálatosan helyreállított történelmi városrésze, a középkori városfalak és bástyák övezte belváros, központjában a főtérrel, a téren a Szent Egyedtemplommal és a gótikus városházával 2000 óta a Világörökség része.
A tér északi végében áll a háromhajós, kelet-nyugat tájolású, szintén gótikus Szent Egyed- templom. A templom története négy korszakot ölel fel. Az első monostortemplomot még a ciszterciták építették a XII-XIII. század fordulóján. Túlélhette a tatárdúlást, de legalábbis a tatárok távozása után újjáépíthették, mert a már hivatkozott királyi okirat néven is nevezi, a Szent Egyed-templomot. A második építési korszak az Anjouk uralkodásának idejére esik. Az 1320-ból származó királyi oklevélből, mely a német telepeseket adókedvezményben részesíti, kiderül, hogy a „Civitas Bardpha"-nak papja és plébániája van, ami nem lehet más, mint a Szent Egyed-templom. Nagy Lajos 1352-es keltezésű oklevele név szerint említi templomunkat. Az uralkodó ezen oklevelével engedélyezi az évente megrendezett vásárt, mégpedig Szent Egyednek, a templom és a város védőszentjének az ünnepe (szeptember 1.) után.
emplomunk névadó szentjének élete, példázata és jelentősége mára már jórészt feledésbe merült. Mivel azonban a középkori Magyarországon különösen nagy tiszteletnek örvendett, ami nélkül a bártfai templom oltárainak mondanivalója sem lenne teljesen érthető, érdemes közelebbről megismerkednünk vele. Eleven középkori kultuszára már csak a máig előforduló Egyed családnév emlékeztet. Gombocz Zoltán és Melich János föltételezi, hogy a név a magyarban is kialakulhatott, és népünk.ajkán a latin Aegidius ehhez alkalmazkodott. Eszerint az egyed szó a 'szent' jelentésű egy-nek -d kicsinyítős származéka. (L. például egyház szavunkban.) Az Ómagyar Mária-siralomban szereplő „egyedüm" (egyetlenem) azt is jelentheti: 'szentem, szentecském'. Egyed hazai népszerűségét szolgálhatta, hogy neve egybecsengett egy olyan (feltételezett) ősi magyar személynévvel, melynek töve ráadásul szentet jelent.
Szent Egyed, népünk nyelvén olykor Együd, Ögyed, görögből latinosodott eredeti nevén (A)egidius (franciául Gilles, angolul Giles), bencés szerzetes Athénban született 640 körül. Provence-ba ment, ahol Arles környékén remetéskedett, majd monostort alapított. Legendáját a Legenda Aurea tette ismertté. E szerint a szent egy erdei barlangba húzódva remetéskedett, ahol egy Isten küldte szarvastehén táplálta tejével. Egyszer Wamba, gót király arrafelé vadászott. A vadásztársaság felverte és üldözőbe vette Egyed ünőjét. Az állat a remete barlangjába menekült, ahol az utána lőtt nyíl a szentet találta el. Egy másik változat szerint Egyed a testével fogta föl a nyílvesszőt, amely megölte, egy további szerint csupán megálljt intő kezét fúrta át. A király ezután neki ajándékozta a remeteség területét. Egyed itt építette föl monostorát, amelynek ő volt első apátja. Itt halt meg 720 körül. Sírja a középkorban híres zarándokhely volt. Hazánkból is fölkeresték. A monostor köré épült városkát később róla nevezték el (Saint-Gillés). Vissza