A barokk

Előszó

Részlet a könyvből:

A XVII. század volt az európai szellem egyik legfontosabb élménye. Egész modern műveltségünk ennek a kornak termékeny talajából nőtt ki. E század tapasztalatai döntően határozták meg az utána következő korok szemléletét is. Háborúi és békekötései alakították ki Európa mai képét, technikai eszközeink, tudományos munkásságára és felfedezéseire támaszkodnak, világnézeti harcaiból erednek azok az irányzatok, melyekkel a mai ember birkózik. A kultúra történetírója számára izgalmas, nagy feladat, tanulmányozása nemcsak érdekességet, hanem útbaigazító tanulságokat is ígér.
A művelődés történetének az a feladata, hogy a politikának, a művészetnek, a gazdaságnak és a vallásnak az élettel való összefonódását úgy rajzolja meg, hogy abból teljes világkép bontakozzék ki; e világképben kijelölje minden egyes tényezőnek helyét, gyűlölettől és kedvezéstől mentesen; ábrázolja az életformákat, kirajzolja a szellem útvonalait, s megjelenítse az egyén életének alapjait és veszélyeit.
Könyvünk első része országok szerint csoportosított áttekintést fog nyújtani az 1600 és 1700 között lefolyt eseményekről. Pontos időhatárokat természetesen nem lehet vonni. Ahol eddig ismeretlen országokkal találkozunk, rövid áttekintéssel ismertetni fogjuk eddigi fejlődésüket. Az olvasó ne lepődjék meg azon, hogy egyes személyek, fejedelmek és államférfiak talán túlzottnak tartott nagy szerepet fognak játszani: a kor szelleme kívánja ezt, az abszolutizmus, mely a vezetők mögött mindenütt homályba borítja a nagy tömegeket.
A »barokk« szó a skolasztikus bölcselet hagyatékából eredt. Egyike azoknak az ú. n. emlékeztető szavaknak, melyekkel a logikai következtetéseket különböző alakzatainak egyes tagjai elnevezték. A második ilyen következtetési sémának, »modusnak« záró tételét hívják »barocco«-nak. Ezekkel az emlékeztetőkkel, szójelekkel úgy bántak, mint a hangjegyekkel. A bölcselet szótárából vették át a kifejezést az újkor művészei és akkor használták, mikor valami skolasztikusan bizarr dolgot akartak megjelölni. Az építészetről szóló részben még részletesen fogunk foglalkozni ezzel a szóhasználattal. A »barokk« eleinte csak egy művészeti iránynak volt a neve, csak később az egész korszaké, kifejezve annak teljes műveltségét. Hosszú ideig volt valami gúnyos mellékíze is, ma azonban már egy nevezetes korszak nagyságának tisztelete csendül ki belőle. Vissza