| Bevezetés | 5 |
| A bankhitel (forgóeszközhitelek) szerepe és helye a gazdaságirányításban és a vállalati gazdálkodásban | 17 |
| A hitel nagyságának és változásának főbb adatai és arányai | 17 |
| Hitelrendszerünk fontosabb ismérvei | 23 |
| A forgóeszközök pénzforrását szabályozó rendszerünk fő jellemzői | 26 |
| Forgóeszközök és forgóeszközhitelek konzisztenciája | 30 |
| Röviden a forgóeszköz-gazdálkodás múltjáról | 35 |
| Az eszközök és források elszámolásainkban megjelenő értékelésének valóságtartalma | 39 |
| A vállalati pénzforrások fő kategóriái | 42 |
| Forgóalapok eredete és összetétele a népgazdaságban | 42 |
| A forgóalapok változására és arányaira ható tényezők a megfigyelt vállalatoknál | 51 |
| A vállalati pénzforrások "harmadik" harmada | 58 |
| Forgóeszközhitelek hatásmechanizmusa az iparban | 73 |
| A forgóeszköz-hitelezés néhány sajátossága a magyar gyakorlatban | 73 |
| A megtérülési idő konzisztenciája a hitelek intervallumával | 79 |
| Rövid lejáratú hitelek periodicitása | 83 |
| Importfedezet miatti forinthitelek | 88 |
| A forgóeszközhitelek jelentősége az iparágak és a megfigyelt vállalatok gazdálkodásában | 91 |
| Forgóalappótló hitelek differenciáló hatása | 96 |
| A megfigyelt vállalatok véleménye a forgóeszközhitelek szerepéről | 104 |
| A hitel nagyságának összefüggése a vállalatok gazdálkodásával | 107 |
| Forgóeszközök és készletek | 110 |
| Nagyságuk az iparban 1968-1974 között | 110 |
| A készletek változásának értékelése | 110 |
| A forgóeszközök forgási sebessége mint az eszközkihasználás mutatója | 116 |
| A megfigyelt vállalatok forgóeszközeinek mozgásáról | 117 |
| Készletek és hitelek a vállalati eredmény tükrében | 118 |
| A megfigyelt vállalatok véleménye forgóeszközeikről | 120 |
| Az áruhitelek és a folyamatok hitelezése mint a hatékony forgóeszköz-hitelezést segítő kategóriák | 125 |
| Az áruhitelek valóságos szerepe és a bankhitel "kizárólagosságának" ésszerű korlátai | 126 |
| Az áruhitel helye hitelrendszerünkben | 130 |
| A vállalatközi hitelezés okai és következményei | 132 |
| A termelési folyamatok komplex megfigyelsésének és hitelezésének lehetőségei | 138 |
| Vállalatok a vertikális hitelezés lehetőségeiről | 145 |
| A bankhitelezés terelő hatása az áruforgalom csatornáinak megválasztásában. A kereskedelmi és iparvállalatok hitelkapcsolatainak lehetőségeiről | 148 |
| A vállalati szervezet néhány sajátossága a hatékony bankhitelezés feltételrendszerében | 159 |
| A bankhitel a bank-vállalat kapcsolat tükrében | 169 |
| A bankok tevékenységének feltételei az irányítás rendszerében | 170 |
| A hitelkapcsolatok formái, a hitelképesség értelmezése a gyakorlatban, a megállapodások tartalmi jellemzői | 175 |
| Jövedelmezőség rövid és hosszú távon | 176 |
| A termékek folyamatos értékesítése mint hitelképességi tényező | 178 |
| Fizetési kötelezettségek rendszeres teljesítése | 179 |
| A hitelek biztonsága (fedezete) | 181 |
| A hitelezés differenciádlásának kritériumai és érvényesülésük | 181 |
| A bank elemző és ellenőrző funkcióiról | 184 |
| Vállalati likviditás és bankhitelezés | 187 |
| A likviditás szerepe a szocialista gazdálkodásban | 187 |
| A mikrogazdaság likviditásszabályozása | 192 |
| A fizetési rendszer likviditási aspektusai | 194 |
| A vállalatok likviditásának hatása kapcsolataikra | 200 |
| A bankhitel és a vállalati likviditás néhány összefüggéséről | 204 |
| A vállalati likviditás néhány külgazdasági vonatkozásáról | 210 |
| A likviditási szemlélet erősítéséről | 214 |
| Likviditás és bankkamatok | 219 |
| Felhalmozási célú kölcsönök | 223 |
| Kölcsönforrások jelentősége az iparvállalatok fejlesztésében | 225 |
| A felhalmozás forrásai az iparban | 229 |
| A kölcsönforrások mértéke és arányai | 232 |
| Beruházási bankhitelek az iparban | 237 |
| Hitelpreferenciák, restrikciók | 241 |
| Forgóeszküz-felhalmozás és hitelezés | 248 |
| A forgóeszközhitel mint felhalmozási forrás | 250 |
| A "tartós" forgóeszközök kategorizálásának mai módszeréről | 252 |
| A fejlesztés forrásai a megfigyelt vállalatoknál | 257 |
| Néhány összefüggésről | 257 |
| A fejlesztés "saját" forrásai | 259 |
| Az amortizáció szerepe a fejlesztési alapban | 260 |
| Fejlesztési alapok kölcsönforrásai | 260 |
| A jövedelmezőségi kritérium érvényesülése | 261 |
| A kölcsönök törlesztéséről | 263 |
| A támogatások differenciáló szerepe a fejlesztésben | 269 |
| Centralizált amortizáció és a fejlesztési alap kiegészítése | 271 |
| Vállalatok a fejlesztés finanszírozásáról | 272 |
| Forgóeszköz-felhalmozás a megfigyelt vállalatoknál | 274 |
| A vállalati fejlesztési alapok lekötöttsége | 283 |
| A felhalmozás finanszírozási rendszerének továbbfejlesztése | 290 |
| A visszterhes beruházások jövőbeli szerepéhez | 295 |
| A bankhitelezés néhány népgazdasági összefüggéséről | 301 |
| Hitelforrások és felhasználásuk szerkezeti változásai | 301 |
| Költségvetés és hitel az egységes szocialsista pénzügyi rendszerben | 308 |
| Megjegyzések az államháztartás és a monetáris rendszer kapcsolatáról | 315 |
| Hitelkapcsolatok az államháztartás egyensúlyának és egyenlegének tükrében | 320 |
| A bankhitel a költségvetés preferencia-rendszerében | 324 |
| Szocialista országok hitelrendszere és hitelezési gyakorlata | 331 |
| A hitelrendszer szervezete | 333 |
| A hitelezés központi irányítása | 336 |
| A forgóeszközök finanszírozási szerkezetének módosítása a szovjetunióban | 341 |
| Szelektivitás - hitelszankciók - differenciált kamatpolitika | 343 |
| A forgóeszközök finanszírozása az NDK-ban | 347 |
| Az üzleti bankok belföldi hitelügyletei Jugoszláviában | 350 |
| A fejlesztés hitelezése | 352 |
| A beruházáshitelezés szovjet gyakorlata | 352 |
| Beruházási hitelek az NDK-ban | 355 |
| Beruházási hitelezés Jugoszláviában | 358 |
| Bankok és vállalatok kapcsolata szocialista országokban | 360 |
| Európai tőkésországok hitelrendszere és hitelezési gyakorlata | 363 |
| A központi bankok (jegybankok) jogállása és tevékenységük | 363 |
| A jegybankok hitelirányítási eszköztára és módszerei | 370 |
| Hitelkeretek, hitelplafon előírása | 371 |
| A hitelezés jegybanki szabályozása viszontleszámítolási keretek és feltételek meghatározásával | 373 |
| A kamatlábváltozás gyakorlati jelentősége a hitelezésben | 376 |
| A jegybanki szabályozók hatékonyságának korlátai | 378 |
| A jegybankok hitelszelektáló és -ellenőrző operatív funkciói | 381 |
| Az előzetes hitelengedélyezés rendszere Franciaországban | 381 |
| Jegybanki ellenőrzés az NSZK-ban és Ausztriában | 385 |
| A banklikviditás és szabályozói | 386 |
| Szelektív és preferált hitelezés | 388 |
| Üzleti bankok és ügyfeleik nyugat-európai országokban | 394 |
| A vállalatok tőkéjének kiegészítése. A bankhitelek szerepe a vállalatfejlesztésben és a gazdálkodásban | 398 |
| Hogyan vélekednek a vállalatok a tőkeszükséglet fedezéséről? | 398 |
| Az iparvállalatok tőkestruktúrája az NSZK-ban | 400 |
| Az államháztartás hitelezése a tőkésországoskban | 402 |
| A jegybankok szerepe | 402 |
| Törvényes szabályozások | 405 |
| Irodalomjegyzék | 411 |
Folytatás Microsoft-tal