A Balkán és az Oszmán Birodalom I.

Tartalom

Előszó 7
Bevezetés
A Balkán és az európai régiók közti különbség okairól és természetéről (1820-1914) 31
1. A Balkán gazdasági modernizációjának problémáiról 31
2. A Balkán és Nyugat-Európa közti különbségek eredetét magyarázó elméletek 60
3. A Balkán fejlettségi állapota (1898-1910) európai összevetésben, saját kutatások szerint 87
I. Nyugat-Európa gazdasági behatolása és a nemzetközi munkamegosztás következményei 104
1.1. Regionális kereskedelmi viszonyok. A kereskedelmi és árforradalom, a protekcionizmus leépülése 107
1.1.1. A kereskedelmi aktívum megszűnésének időszaka, s az 1846-1847-es válság 107
1.1.2. A nyugat-európai gabonaigény változásának okai és következményei (1789-1897) 125
I.2. Újabb területek bekapcsolódása a nemzetközi kereskedelem rendszerébe és hatása a birodalom gazdaságára 143
I.3. A gabonaexport szerepe a paraszti rétegek jövedelemtermelésében és a társadalmi feszültségek enyhítésében 162
II. A bolgár gazdaság és társadalom a függetlenség kivívása előtt 176
II.1. Alávetettség és prosperitás - a kapitalizálódás kezdetei 176
II.1.1. Ciklusok és trendek (1780-1880) 176
II.1.2. A kereskedelem megélénkülésének makrogazdasági hatásai (1838-1878) 189
II.1.3. A kereskedelmi fellendülés hatására lejátszódó mezőgazdasági szerkezetváltás és gazdasági-társadalmi következményei (1838-1878) 198
II.1.4. A gazdasági szerkezetváltás makrogazdasági hatásai: az adózási potenciál javulása 229
II.1.5. A növekedés motorja I. Az iparfejlődés eredményei, korlátai és társadalmi hatásai (1878 előtt) 241
II.1.6. Megélhetés, megtérülés és ipari termelékenység (1870 körül) 260
II.1.7. A növekedés motorja II.: a földművelés és állattenyésztés hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez - viták és nézetek 274
II.2. Függetlenség és hanyatlás - a provincializálódás kezdetei 286
II.2.1. A bolgár függetlenségi mozgalom társadalmi-gazdasági háttere 286
II.2.2. A bolgár földosztás társadalmi-gazdasági háttere és következményei: gazdasági szerkezetváltás és az elit pozícióinak stabilizálása 318
II.2.3. Az új gazdasági berendezkedés hatása a bolgár állam makrogazdasági helyzetére 334
II.3. A bolgár társadalomszerkezet és a megélhetési viszonyok 351
II.3.1. Bolgár társadalomszerkezet a 19. században - a Midhat-féle reformok hatása a vidéki társadalomra (mikroszintű vizsgálatok) 352
II.3.2. Bolgár társadalomszerkezet a 19. században - a városi társadalom 398
II.3.3. A nem földből élő rétegek életminőségének változása 415
III. Bolgár társadalom- és gazdaságtörténet (1878-1944) 427
III.1. A bolgár állam alkotmányos problémái és politikai élete 427
III.2. Az állam támaszai: a bürokratikus, katonai és üzleti elit 437
III.2.1. A bürokratikus elit és a tisztikar szerepe 437
III.2.2. Az üzleti és multipozicionális elit 450
III.3. A bolgár társadalom szerkezete 456
III.3.1. A társadalom kvantitatív vizsgálata: foglalkozási szerkezet (1878-1946) 457
III.3.2. Társadalmi rétegződés, életminőség 461
III.3.3. A jövedelmi különbségek és a megélhetés költségeinek változása 478
III.3.4. A lakóhely szerinti jövedelemkülönbségek alakulása és a társadalom horizontális mobilitása 489
III.4. Állami bevételek és kiadások: a társadalom terhei 495
III.4.1. Állami bevételek - adótípusok 495
III.4.2. A társadalmi terhek - az adók megoszlása az egyes társadalmi rétegek között, a GDP szektorok közti megoszlása és az állami modernizáció lehetőségei 506
III.4.3. A költségvetés kiadásai és az államadósság 523
III.5. Mezőgazdaság és parasztság 534
III.5.1. A mezőgazdaság dilemmája és az 1897-es agrárválság 534
III.5.2. A bolgár mezőgazdaság elmaradottsága és alternatívái 548
III.5.3. A bolgár mezőgazdaság az első világháború után - jövedelmezőség és hatékonyság - 559
III.5.4. A bolgár mezőgazdaság intenzifikálódásának kezdetei 570
III.6. Ipar és munkásság - a finanszírozás kudarcától a szociális krízisig 575
III.6.1. A bolgár iparosítás az első világháború előtt 575
III.6.2. Az ipar fejlődése a világháború után - a világgazdasági válság hatása az iparra és a megélhetésre 608
III.6.3. A protekcionizmus szerepe a bolgár gazdaság fejlődésében 631
III.7. Kereskedelem 640
III.8. Közlekedés, infrastruktúra 650
III.9. Demográfia, oktatás, kultúra, egészségügy 662
III.9.1. Egészségügy 662
III.9.2. Oktatás 665
III.9.3. A bolgár államhatalom és a szellemi elit viszonya (1878-1944) 676
III.9.4. Demográfia 683
A bolgár társadalom és gazdaság képeken (1864-1931) 689
Felhasznált források és irodalom 705
Táblázatok és ábrák jegyzéke 726
Képek jegyzéke 740
Földrajzinév-mutató 742
Személynévmutató 750
Melléklet 757
1. Melléklet - a bevezető fejezethez 759
2. Melléklet - az I. fejezethez 762
3. Melléklet - a II. fejezethez 764
4. A kötetben használt pénz- és mértékegységek 767

Témakörök