A balatonfüredi szőlőhegy és szőlőhegyi önkormányzat története

Előszó

Tisztelt Olvasó!
Egy település, különösen egy olyan összetett szerkezetű és nagy múltú város, mint Balatonfüred, történeti monográfiáját megírni nem könnyű feladat. Nincs recept arra, hogyan, mekkora terjedelemben, hány kötetben lehet és kell ezt megvalósítani.
E kötet szerzője azt vallja, hogy a kutatómunka közben derül ki, hogy miről is szól valójában egy település története, és milyen szerkezetben és terjedelemben kell azt megírni.
Balatonfüred a 18. századig egy bortermelő kis agrártelepülés volt, melynek a határában szőlőhegyek sorakoztak. 1954-ben Arács település és szőlőhegye csatlakozásával alakult ki Balatonfüred máig jellemző településszerkezete. A 19. század első felére - a savanyúvízi gyógyfürdőnek köszönhetően - a település korábbi jelentéktelenségéből kiemelkedett, és a térség egyik központjává vált. A térségben betöltött központi szerepe a 20. század elején teljesedett be, majd fél évszázaddal később, a Balatonfüredi járás megszűnésével egy időben önállóvá lett kiemelkedő minőségi borvidékünk központjává vált.
Ehhez a szerkezethez és funkciókhoz igazodtak a szerző Balatonfüredről megjelent eddigi kötetei: A balatonfüred-csopaki borvidék története (1990), az ófalu történetét feldolgozó Balatonfüred és Balatonarács története (1999) és Az arácsi szőlőhegy és szőlőhegyi önkormányzat története (2006) című monográfiák, amelyek közül az utóbbi egyben a szerző doktori értekezése is. Lichtneckert András munkássága ékesen bizonyítja, hogy a mi kis világunk is ábrázolható egy univerzumként, amelyben megmutatkozik mindaz, ami a történelem során a mindennapokban az emberi cselekedeteket irányította. Leírható az a bonyolult összefüggésrendszer, amelyben az egyén a maga életét leélte és a közösséget gazdagító sokoldalú tevékenységét kifejtette.
A most megjelenő kötettel folytatódik a Balatonfüred monográfia felépítése. A szerzőnek most sem volt könnyű dolga, hisz a levéltári források pusztulása, az adatok szűkössége alaposan megnehezíti a múlt rekonstruálását. De éppen ez teszi széppé is a feladatot! Mint a széttört, darabjaira hullott régészeti tárgyat, úgy kell összerakni a vidék népének megélhetést adó, nagy múltú füredi szőlő- és borkultúra és a szőlőhegyi önkormányzat történetét. Hogy ez mennyire sikerült, azt az Olvasónak kell megítélnie.
A szerzőnek az 1980-as évek óta folytatott település-, gazdaság- és társadalomtörténeti kutatásaiból a Balaton-felvidéki társadalomnak eddig ismeretlen vonásai bontakoznak ki, vagy kapnak magyarázatot. Az évszázadok során az egyes településeken élők a rendi származás szerinti különbségeket figyelmen kívül hagyva közös önkormányzatokba tömörültek, ami az itt élő nép demokratikus érzületét és józan gondolkodását bizonyítja. Ez a társadalom sem volt konfliktusmentes - melyik az? -, de jellemző volt rá a nyitottság és vendégszeretet, melyet a balatoni nép jellegzetes vonásának ír le Eötvös Károly klasszikus az "Utazás a Balaton körül" című könyvében.
Lichtneckert András kitűnő könyve bizonyítja, hogy Balatonfüred, Alsóörs, Kövesd és a többi Balaton-felvidéki település társadalmának már a 18-19. században sajátossága volt az a demokratikus együttélésre való képesség, mely a helyi önkormányzatok keretei között valósult meg, s amelyet ma egyszerűen csak az európaiság szinonimájaként emlegetnek. Vissza