A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 8.

Előszó

Miként az 1965-ben megjelent "A Bakony növénytani bibliografája"-ban ezt már leszögeztük: egy-egy táj természettudományos vizsgálatának elsőrendű követelménye, hogy ismerjük a róla már eddig megjelent irodalmat - ugyanez áll az állattani kutatásokra is.
A zoológia az élővilág sokkal nagyobb részét öleli fel mint a botanika, így a rávonatkozó írásos feljegyzések száma is többszöröse amannak. Míg a botanikusok Bakonnyal foglalkozó írásai között több, egy-egy tájegységet feldolgozó, nagyobb méretű szakdolgozatot, sőt - teljességre törekvő - összefoglaló műveket is találhatunk, ilyet a zoológia terén még gyéren se lelhetünk. Ezzel szemben aránytalanul sok az egészen kis körben mozgó, részletkérdéssel foglalkozó cikk. A tudományos érték ezektől a kis "adatocskák"-tól sem vitatható el, de sajnos hiányolnunk kell az ezeket összefogó, feldolgozó, nagyobb lélegzetű munkákat. (A rövid közleményekben is fellelhető értékekre például szolgál a Rigában gyűrűzött és Sümegen kézre került erdei szalonka esete, melynek adatai egy ilyen "apró hír" alapján kerültek felszínre.)
Remélhetőleg ösztönzően hat majd kutatóinkra, ha most e munkában csokorba gyűjtve megtalálja ki-ki a szakcsoportjához tartozó - nagy széjjelszórtsága miatt eddig talán nem teljesen ismert - adathalmazt, s legalább valamelyik bakonyi tájegység összefoglaló munkájának elvégzését tűzi célul maga elé. Segítséget nyújt a témakeresők számára is, mert rávilágít a hiányosságokra és az elhanyagolt területek munkalehetőségeire. Vissza