A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 20.

Előszó

Tanulmányomban „A Bakony természeti képe" program keretében negyedszázadon át végzett herpetológiai munka összefoglalását és eredményeit kívánom közreadni.
A Bakony kétéltű és hüllőállományának jelenlegi állapotát rögzítem, segítséget kívánva nyújtani a természetvédelem elmélete és gyakorlata számára, egyben összehasonlító alapot létesítve a jövő kutatásokhoz. Hiszen a környezetet egyre gyorsuló ütemben átalakító emberi tevékenység mellett faunisztikai vizsgálatokra a jövőben is szükség lesz. Faunisztika nélkül tágabb körű ökológiai vizsgálatok aligha végezhetők, ezek nélkül pedig a korszerű etológiai kutatás nem lehet eredményes.
Munkámat a zoológusokon kívül a természet- és környezetvédelemmel foglalkozóknak, az erdészeknek, a pedagógusoknak, a természetszerető közép- és felsőfokú diákságnak ajánlom.
A tanulmány a fajok bakonyi elterjedését az általános Mercator-vetület (Universal Transverse Mercátor, rövidítve: UTM) négyzetháló rendszerben mutatja be. Az adatok - a nemzetközi kód használata következtében - számítógéppel egységesen feldolgozhatók, illetőleg azokat a szakemberek internacionális szinten is használhatják. Annál inkább, mert az UTM kódrendszere azonos a már több évtized óta alkalmazott európai élőlénytérképezési szisztémával, az European Invertebrata Survey = EIS programéval. Az UTM rendszer használatát a hazai környezetvédelemben JAKUCS és DÉVAI (1985), a faunisztikai adatfeldolgozásban DÉVAI György (DÉVAI et al. 1987) vezette be. Alkalmazását a Bakony területére Tóth Sándor dolgozta ki (TÓTH 1987).
A kétéltűek és hüllők európai elterjedését ábrázoló térképvázlatokkal hazai herpetológiai irodalmunknak - legalább a bakonyi fajok tekintetében - e téren mutatkozó adósságát igyekszem törleszteni. Itt jegyzem meg, hogy a felvázolt areálokba az alfajok és változatok (melyeket külön nem tárgyalok) elterjedési területe is bennfoglaltatik.
A fajokat kis módosítással MERTENS és WERMUTH (1960) faunajegyzéke szerint tárgyalom.
A békafajok hangjának rendszeres bemutatásával a faj jelenlétének, magatartásának felismerését szeretném elősegíteni. Annál is inkább, mert e hangok pontosabb leírását, a fajok biológiájának ismertetése alkalmával csak hiányosan, vagy elvétve közli hazai irodalmunk, pedig Méhely Lajos már századunk elején foglalkozott e kérdéssel (MÉHELY, 1901). Vissza