A bajmóci (Bojnice) kastély történelméből

Előszó

Bajmóc (Bojnice) kisváros, gazdasági és kulturális fejlődése a múltban és jelenleg is, jelentősége a széles környék szempontjából szorosan összefügg természeti fekvésével és a környező vidék jellegével.
Bajmóc természeti környezetére hatással van földrajzi fekvése. Egyrészt a dél fele nyitott Privigyei völgykatlan (Prievidzská kotlina), másrészt a Kis-Magura (Malá Magura) hegység határozta meg a terep tagoltságát. A Kis-Magura, amelynek lábánál Bajmóc fekszik, a többi ún. kristályosodott másodkori hegységekkel együtt az egykori tengerből emelkedett ki a földkéreg felgyűrődése folyamán. E kristályos kőzetekből álló hegységek magját csillámpala és gránit alkotja. Ezeket a kristályos magokat a felgyűrődés előtt másodkori pala, barnapát és mészkő hatalmas rétege takarta. Bajmóc mai területe tengeröböl partvidékének része volt és főleg ezért ma jó épségben fennmaradt megkövesedett tengeri élőlények lelőhelye. A korai harmadkorban a Nyitra felső folyása mentén vulkáni tevékenység indult meg és nagyon meleg szubtrópikus éghajlat uralkodott. A melegkedvelő növények közül tiszafa, kígyóhagyma, babér, fahéjfa, szubtrópikus juhar, lótuszok és több egyéb faj nőtt itt. A harmadkor végén további vulkanikus tevékenység következtében keletkezett a Vtácnik hegység. A negyedkor szempontjából jelentős a travertinképződés Bajmóc vidékén. A travertin, ha az ásványvízforrások peremén átfolyó vízből való leülepedéssel keletkezik, travertinhalmokat és -takarót alakít ki, úgy mint Bajmócon is. A travertin gazdag előfordulása a város egész területén arra utal, hogy hőforrások több helyen is feltörtek. A korai negyedkorból négy nagy travertinlokalitást ismerünk: Úbocie (lejtő), travertin várdomb, prépostsági kert és a temetőnél. A késői negyedkorból származik a travertin a természetes termáltó alatt. Vissza