1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Bács-Kiskun Megyei Levéltár (volt Kecskeméti Állami Levéltár) fondjainak és állagainak jegyzéke

Kézirat

Kecskemét
Kiadó: Bács-Kiskun Megyei Levéltár
Kiadás helye: Kecskemét
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 151 oldal
Sorozatcím: A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke
Kötetszám: 3/9
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Bács-Kiskun Megyei Levéltár fondjegyzékét a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya a Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke Ili. kötelében „A területi levéltárak fondjegyzékei" címet viselő... Tovább

Előszó

A Bács-Kiskun Megyei Levéltár fondjegyzékét a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya a Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke Ili. kötelében „A területi levéltárak fondjegyzékei" címet viselő sorozat 9. részeként 1974-ben jelentette meg. Az azóta eltelt (több mint másfél évtized alatt a levéltár anyaga számottevő változáson ment át. Sok új fond került őrizetünkbe, módosult az anyag rendezettsége, jelentős számú újabb segédlet teszi áttekinthetőbbe irategyütteseinket, bővebb és pontosabb adatok szolgáljak a bennük való tájékozódást. Ezén indokolt volt egy újabb fondjegyzék megjelentetése Bács-Kiskun megvét 1950-ben létesítették a 4343/1949. M. T. sz. rendelet 3. §-a alapján Bács-Bodrog megye Magyarországhoz tanozó 3 járásából és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből. A Bács-Kiskun Megyei Levéltárai ezzel párhuzamosan hívóik életre. Ebből adódik, hogy intézményünk nem rendelkezik feudális és polgári kori megyei irategyüttesekkel. Az 1950 előtti anyag gerincét két törvényhatósági jogú város (Baja és Kecskemét), a megyei városok (Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas), valamint mezővárosok és a községek iratai alkotják. Kecskanit a XIV. századtól ismert, jelentős mezőváros a hódoltság alatt is folyamatosan lakon település volt- Legrégibb irata a Szegedről áttelepült ötvösök 1557. évi céhszabályzata. Az 1590-es évektől önálló magyar nyelvű közigazgatása volt, de csak 1633-tól maradt fenn töredékes iratanyag, összefüggő gyűjteménye 1718-tól van. A városi levéltárat legkorábban a XVIII. század derekán említik. A felhalmozódon iratanyag rendezésére 1826-ban Ferenczy Móric alkancellista kapón megbízást. Később Hornyik János, a város neves helytörténésze is gondozta a levéltárat. A II. világháború alatt a város levéltárát súlyos károsodás érte. A legértékesebbnek tartott részeit - mentési célból - tanyára menekítették, ahol minden bizonnyal megégett Ezek között voltak az 1591-től folyamatosan vezetett tanácsi jegyzőkönyvek eredeti példányai, az un. „zárt levéltár", a céhek iratai, a sajtóanyag és az anyakönyvek másodpéldányai. Baja már a középkortól jelentős dunai átkelőhely volt. A hódoltság után 1696-ban kapta szabadságlevelét. Levéltárának rendezését 1832- ben kezdték meg, és 1846-ban választónak meg első levél tárnokát. 1840-ben irategyüttese tűz miatt igen nagy mértékben károsodon. Jegyzőkönyvei 1724-től, iratai 1850-től maradtak meg. Kalocsa már Szent István korában érseki székhely lett, de a hódoltság alatt teljesen elpusztult. Az 1686 után újjátelepült város iratai igen mostoha sorsot ének meg. összefüggő anyaga csak 1880-tól található intézményünkben. Kiskunfélegyháza a hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett és csak 1743-ban települt újra. 1753-tól 1876-ig a kiskun kapitány székhelye volt. Mária Terézia 1774-ben emelte városi rangra. Levéltára az újjátelepüléstől lényegében teljesen megmaradt, csak az 1885-ben végzett nagymértékű és szakszerűtlen selejtezés végzett benne pusztítást. Kiskunhalas a XIV. századtól ismert mezőváros, amely a hódoltságot is átvészelte, de legrégibb irata csak 1696-ból maradt. Levéltárának XVIII. század során megnőtt anyagát Toót János városi aljegyző rendezte 1796-1808 közön. A II. világháború alatt bombatalálat miatt az iratokat jelentős kár érte: a polgári kori közgyűlési jegyzőkönyvek megsemmisültek. Az intézmény ma 1975 fondot őriz, melyek terjedelme 5793 folyóméter Az intézmény igazgatója 1950-1953-ig Leidecker Jenő. 1953-1972-ig Balanyi Béla volt A levéltár anyagából az elmúlt évtizedekben igen sok publikáció készült Az intézmény kiadásában az alábbiak a legjelentősebbek Vissza

Tartalom

FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTA KOR
IV. MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ. VÁROSOK.........1
Bács-Bodrog vármegye levéltára......................1
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltára.................2
Baja város levéltára .............................5
Kecskemét város levéltára..........................9
V. MEGYEI VÁROSOK ÉS KÖZSÉGEK LEVÉLTÁRAI..........18
Kalocsa város levéltára ..........................18
Kiskunfélegyháza város levéltára.....................21
Kiskunhalas város levéltára........................24
Községek levéltárai ............................28
VI. A KÖZIGAZGATÁS TERÜLETI SZAKSZERVEI............32
A belügyi igazgatás és rendészet szakszervei...............32
A pénzügyigazgatás szakszervei .....................32
Földművelésügyi szakszervek.......................33
Iparügyi szakszervek ...........................33
Kereskedelem- és közlekedésügyi szakszervek..............33
Az oktatási igazgatás szakszervei.....................34
Egyéb szakigazgatási szervek.......................34
VII. A JOGSZOLGÁLTATÁS TERÜLETI SZERVEI.............34
Bíróságok és ügyészségek.........................34
Büntető- és javítóintézetek ........................35
Közjegyzők ................................36
VIII INTÉZETEK. INTÉZMÉNYEK ......................36
Tanintézetek................................36
Tudományos és népművelő intézetek...................44
Egészségügyi és szocális intézetek....................44
IX. TESTÜLETEK ...............................45
Ipari testületek...............................45
Köztestületek ...............................46
Mezőgazdasági testületek.........................47
Érdekképviseleti testületek ........................49
Társadalom jóléti köztestületek......................50
X. EGYESÜLETEK..............................50
Politikai pártok és ilyen célú társulások..................50
Kulturális és népművelő egyesületek...................51
Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek ................52
Különféle egyesületek...........................52
XI. GAZDASÁGI SZERVEK .........................58
Ipari üzemek................................58
Kereskedelmi és közlekedési vállalatok..................59
Hitel és biztosítási ügyek .........................60
Mezőgazdasági üzemek..........................62
XU. EGYHÁZI SZERVEK ...........................63
XIII. CSALÁDOK ................................64
XIV. SZEMÉLYEK................................64
XV. GYŰJTEMÉNYEK.............................67
XVI. TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ........................68
SZOCIALISTA KOR
XVII. NÉPHATALMI ÉS KÜLÖNLEGES FELADATOKRA
ALAKULT BIZOTTSÁGOK ......................70
Nemzeti bizottságok............................70
Igazoló bizottságok ............................73
Földbirtokrendező tanácsok és földigénylő bizottságok .........74
Operatív bizottságok ...........................75
Népi ellenőrzési bizottságok .......................75
XXI. MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ. VÁROSOK........76
Bács-Bodrog vármegye levéltára.....................76
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltára................77
Bács-Kiskun megye levéltára.......................79
Baja város levéltára............................79
Kecskemét város levéltára.........................80
XXII. MEGYEI VÁROSOK ÉS KÖZSÉGEK ..................81
XXIII. TANÁCSOK . . ..............................91
XXIV. A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS TERÜLETI SZERVEI,
SZAKIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK ..................124
A belügyi igazgatás és rendészet szervei .................124
Pénzügyigazgatás szervei.........................124
Földművelésügyi szakszervek.......................126
Kereskedelem- és közlekedésügyi szakszervek..............128
Az oktatási igazgatás szakszervei.....................128
Ipari, építőipari, tervgazdálkodási szakszervek..............128
Egyéb szakigazgatási szervek.......................129
XXV. A JOGSZOLGÁLTATÁS TERÜLETI SZERVEI.............132
Bíróságok és ügyészségek.........................132
XXVI. INTÉZETEK, INTÉZMÉNYEK......................134
Tanintézetek................................134
Tudományos és népművelő intézetek...................137
Egészségügyi és szociális intézetek....................137
XXVII. TESTÜLETEK ...............................137
XXVIII. EGYESÜLETEK..............................138
Politikai pártok és ilyen célú társulások..................138
Gazdasági egyesületek ..........................139
Kulturális egyesületek...........................142
Sportegyesületek .............................142
Egyéb egyesületek.............................142
XXIX. VÁLLALATOK...............................142
Ipari vállalatok...............................142
Belkereskedelmi és idegenforgalmi vállalatok ..............143
Közlekedési és szállítási vállalatok ....................144
Hitel és biztosítás ügyi szervek ......................144
Mező-és erdőgazdasági üzemek .....................145
XXX. SZÖVETKEZETEK ........................; ... 146
Kisipari szövetkezetek...........................146
Kereskedelmi jellegű szövetkezetek....................146
Mezőgazdasági szövetkezetek.......................146
XXXI. CSALÁDOK ÉS SZEMÉLYEK ..................... .150
XXXD. GYŰJTEMÉNYEK.............................150
XXXIII. MEGŐRZÉSRE, ELLETVE KEZELÉSRE
LEVÉLTÁRBA UTALT IRATOK ........................151
XXXIV. A LEVÉLTÁR ÜGYVITELI IRATAI .......151
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem