A Bábolnai Arab Ménes

Fülszöveg

A könyv a régi osztrák-magyar nemes lótenyésztés világába, annak kezdeteihez, Mária Terézia, a nagy császárnő és fia II. József császár korába vezeti vissza az olvasót. Feltárulnak Európa egyik legnagyobb ménese alapításának okai. Radautz történelmi fejlődése és a vele kapcsolatban álló ménesek jelennek meg olvasó szemei előtt. De a ménes szervezettsége, személyi állománya, annak egyenruhája, a ménesi lovak tartása, a lovak elnevezése, a bélyegzések rendszere mind-mind pontos leírást élveznek.
Külön fejezetet szentel a könyv a ménesgazdaság leírásának, az állami méntelepeknek, és az udvari méneseknek. Első ízben kerül leírásra a ménes I. világháborút követő, 1914 augusztusban kezdődő evakuálása hitelesen és részleteiben. Végül az elmenekített lovak ideiglenes elhelyezését majd végleges sorsukat követi nyomon a Monarchia széthullása után.
A Radautzi ménes hírnevét megalapozó fajták és törzsek leírása jelentős helyet kap a könyvben. A fontos törzsek minden egyes törzsménjének leírása, ivadékainak méltatása szerepel. Számtalan származási tábla, és 22 kancacsalád ábrázolása - ez különösen az arab fajtákra vonatkozik - egészíti a művet.
Végül a könyv foglalkozik az 1919 után Radautzba visszatér lovak tenyésztésének történetével Romániában.
Eredeti okiratok, a felszerelés leírása, szerszámok, nyergek, kocsik, a cs. k. állami lótenyésztő intézmények tárgyainak bemutatása teszi szemléletessé a művet. Vissza