A. A. Plasztov kiállítása

Előszó

Minden nagy művész élete rejt magában valamit, ami megkülönbözteti a többi átlagembertől. Ugyanakkor sok benne a közös vonás, amely minden művészemberre jellemző. Mindenekelőtt ilyen közös vonás az állandó alkotói hév, a szenvedélyes törekvés megérteni a művészet nagy titkát, kifejezni a világhoz és az emberhez fűződő kapcsolatát. Ezekhez a mesterekhez tartozik Arkagyij Alekszandrovics Plasztov is. E kiváló festőművész élete ragyogó alkotói győzelem volt. Művészet nélkül nem tudta elképzelni a saját létét, teljes valóját a művészetnek szentelte. 1893-ban született Priszlonyiha faluban, s gyermekkorától eltökélten hitt művészi elhivatottságában. Mindazonáltal mégsem volt könnyű neki, a falusi fiúnak, egy szintre kerülni azokkal a fiatalokkal, akik ismerték a városi életet és annak értékeit. Csak 1912-ben tudott beiratkozni a moszkvai Sztroganov Intézetbe, 1914-ben azonban átment a Moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Főiskolára. Az 1917-es év, - a Nagy Októberi Forradalom éve - a főiskolán találja. A művészettel, mint sok minden mással - akkoriban nem igen lehetett foglalkozni. Plasztov visszatért szülőfalujába. Priszlonyihába. Földműves munkát végzett és a helyi kolhoz egyik szervezője lett, sok társadalmi munkában is részt vett. A művészet azonban parancsolóan magához vonzotta. Igen, ő nem tudott és nem is akart elszakadni tőle. Megfesti földijeit, vásznain az ismert tájak jelennek meg és ecsete engedelmesen örökíti meg a falusi élet megszokott mozzanatait. Így már az 1920-as, 30-as években portrétanulmányok egész sora jön létre, amelyek meghökkentenek az emberi természet éles megfigyelésével, a képek kifejező erejével. S megjelennek az első festmények, amelyek valóban festői megközelítéssel a maga valójában ábrázolják a szovjet falu jellegzetes vonásait, a nyugodt és szabad életet. Éppen a festészet területén - ahol teljes, zárt és sokoldalú világot ábrázol a művész - mutatkoznak meg Plasztov legjobb adottságai; az a képesség, mely a maga színpompás és plasztikus érzékelhetőségében idézi fel a környező valóságot, s vele együtt annak poétikus átlényegítését adja.
A művész sok képet festett, számos kifejező portrét és csodálatos tájkép-tanulmányokat. Nem keveset fáradozott az illusztráció műfajában is, az orosz irodalom klasszikusainak műveihez készített rajzaival. Mindent felsorolni, még ha csak a festő legjelentősebb munkáit vesszük, akkor is lehetetlen. Hogy Plasztov művészetének sajátosságait tisztázzuk, leghasznosabb talán munkásságának alapvető vonásaira összpontosítani a figyelmet. Vissza