Közúti villamosvasutak tervezése, építése és fenntartása

Előszó

A bekövezett vágányok építése hazai vasútépítési gyakorlatunknak meglehetősen elhanyagolt része. Szakirodalmunk erről a kérdésről úgyszólván egyáltalában nincs, így került sor e könyv lefordításának és kiadásának tervére. A könyvet szerzője kimondottan a szovjet és azon belül is a moszkvai gyakorlat, illetve adottságok alapulvételével írta meg, éppen ezért a szovjet szerkesztő az eredeti, orosznyelvű kiadást több helyen kommentálja. Így például a szerző főként a talp fás bekövezett vágányt ismerteti, ezt a vágányszerkezetet a Szovjetunió fában gazdag volta indokolja ugyan, de a szerkesztő rámutat arra, hogy a szovjet gyakorlat a mi gyakorlatunkkal egyező talpfa nélküli szerkezetet is gyakran használja, így merült fel az a gondolat, hogy a könyvet magyar részről is kommentálva és kiegészítve adjuk az olvasó kezébe.
A. A. Krauze könyve három részre oszlik : az első a geodéziai kérdéseket és a tervezés egyes kérdéseit tárgyalja, a második az ülepítés, a harmadik a fenntartás kérdéseivel foglalkozik.
Tekintettel arra, hogy a hazai felépítményi anyag a szovjet anyagtól meglehetősen eltér, a könyvhöz csatolt ,,Függelék"-ben tárgyaljuk azokat a kérdéseket, amelyek a magyar dolgozók ismereteinek kiegészítésére szükségesnek mutatkoznak. Ugyanebből az okból a szovjet szöveget magyarázó lábjegyzetekkel láttuk el és ezeket — megkülönböztetésül a szovjet szerkesztő megjegyzéseitől — a „Függelék" és a jegyzetek írójának, Ernyei Lászlónak E. L.
kezdőbetűivel jelöljük. A magyar szerkesztő Szabó Dezső szövegközötti megjegyzéseit (Sz. D.) jelzéssel közöljük. Reméljük, hogy a könyv, amit most a hazai építőgyakorlat rendelkezésére bocsátunk, hasznos segédeszköz lesz és feldolgozási módja is bizonyára megfelel annak a célnak, hogy az élenjáró szovjet tudomány, illetve gyakorlat eredményeit hazai műszaki dolgozóinkhoz közelebb hozzuk. Vissza