A 9. századi magyar törzsszövetség szervezete és külkapcsolatai (838-896)

Előszó

A témaválasztás jelentősége, a kutatás célja
Jelen munka keretein belül elvégzett kiterjedt vizsgálat szükségességét az indokolta, hogy, jóllehet számos tanulmány és könyv foglalkozott a magyarság őstörténetével és a honfoglalás előtti és utáni magyar törzsszövetséggel, alig akad olyan munka (C. A. Macartney, Kristó Gy.), amely kizárólag erre a fontos évszázadra, illetőleg a 9. századi magyar törzsek szervezetére és külkapcsolataira koncentrálna.
Részletesen tárgyaltunk olyan kérdéseket, mint a magyarság megjelenésének időpontja és körülményei a Dontól nyugatra és a Kárpátoktól keletre lévő térségben, a törzsszövetségi és törzsi szállásterületek rendkívül bonyolult problémája. Célul tűztük ki szervezetük, etnikai összetételük és vezető szerveik vizsgálatát, kitérve az ismert 9. századi vezető személyiségekre is. A belső szervezet témájával egyenrangú fontosságúnak ítéltük meg a 9. századi magyarság külkapcsolatainak, "külpolitikájának" szerteágazó kérdéskörét. A lehetőségek adta határokon belül elemeztük két legerősebb és leginkább meghatározó befolyást gyakorló keleti szomszédukkal, a kazárokkal és a besenyőkkel való viszonyukat, vizsgáltuk továbbá a 9. századi magyar kalandozó akciókat. Kutatásunk célja az volt, hogy az említett témakörök részletes elemzésével hozzájáruljunk a 9. századi magyarság történetének jobb megismeréséhez. Azért éreztük fontosnak a korszak tanulmányozását, mivel meggyőződésünk szerint az általunk vizsgált hat évtized rövidsége ellenére is a magyarság történetének egyik meghatározó időszakának tekinthető. Feltehetően ekkor jött létre vagy formálódott ki véglegesen a törzsszövetségre és kalandozó akcióival a térség számottevő politikai alakulata lett, amelyre szövetségesként számítani lehetett, illetve amellyel ellenségként számolni kellett. Vissza