Előszó
Nyolcvan éve kezdődött.
Illetve nyolcvanegy. Hiszen mire a kedves Olvasó iskolánk legújabb évkönyvét a kezébe veszi, már 81 év telt el 1924. szeptember 24-e, a gimnázium első Veni Sanctéje óta. Az elmúlt tanév egyik legfontosabb eseménye a nyolcvan évvel ezelőtti kezdetekre való emlékezés volt. Az első két évfolyam 180 diákjával kezdődött az az iskolatörténet, amelyben a XX. század viszontagságos magyar történelme is visszatükröződik. Az első osztály - érettségije után - egy fogadalmi levelet írt, melynek első bekezdése így szól:
"Mi, a gödöllői jászó-premontrei kanonokrend reálgimnázium és Szent Norbert Nevelőintézet 1931/32-ben végzett növendékei, az együtt töltött hosszú évek drága emlékeitől felmagasztosult szívvel és mély maghatódással mondunk búcsút szeretett Alma Materünknek, és nyújtunk egymásnak egész életre szóló baráti jobbot. Mi itt állottunk az intézet falai tövében akkor, midőn annak kapui először nyíltak meg a magyar tanuló ifjúság számára. A mi énekünk szállt az égbe akkor, midőn annak falai közé az Isten felvilágosító lelke költözött, s mi voltunk az első magvetései a reálgimnáziumnak és a Szent Norbert Nevelőintézetnek. S mi vagyunk az elsők, akikben teljessé válik szeretett tanáraink és nevelőink embert formáló munkája. Velünk együtt nőttek fel a megszentelt falak, s midőn itt már teljessé vált az élet, mi vagyunk azok, akik szellemi és erkölcsi értékeink teljességét először visszük ki innét az életbe."
A ma 90 éves egykori diákok által 18 éves korukban írt levél - ami a Fácánosi diák- és tanáremlékek c. kötetben is olvasható - mai szemmel kissé patetikusnak tűnik. De talán kiviláglik belőle az, ami számunkra, mostani tanárok és diákok számára is fontos, hogy miért volt nagyszerű iskola a két háború közt működő premontrei gimnázium. Azért, mert szellemi és erkölcsi értékeket tudott adni egy életre azoknak a diákoknak, akik itt váltak gyermekből ifjúvá, és itt tapasztalták meg a barátság és a közösség éltető erejét.
A Szent Norbert-napi öregdiák találkozókon mindig beszámolnak az ún. jubiláló évfolyamok képviselői. Idén először hallhattunk „ifjú" öregdiákokat a fácánosi templomban, hiszen az újraindult gimnázium 2000-ben elsőként érettségizett diákjai is beszámoltak életükről a 70, 65, 60 és 55 évvel ezelőtt érettségizettek mellett.
Sok minden változott az eltelt nyolc évtized alatt, de az a szellemi alap, amire a régi és az új gimnázium építkezik, változatlan:
Virtute vinces! - Erénnyel győzni fogsz!
Vissza