A 42. szélességi fok

Előszó

Aki először lapozgatja ezt a kötetet, talán megriad. Mi ez? Mac-Fotószem- Hirszalag - Janey - Edison - Proteus - Lafolette, kis és nagybetűk, rendes és rendetlen írásjelek - mi ezt Költészet, vagy valóság, regény vagy publicisztika, futurizmus, eredetieskedés, keresztrejtvény?
Nos, tisztelt olvasó, ha csak lapozgatsz, nem fogod megtalálni a választ. Ez a gazdag írás - nem is könyv, hanem Könyv, mondta egyik amerikai kritikusa - egy kis türelmet, egy kis elmélyedést kíván. Mert költészet és valóság, regény és publicisztika, kevert műfaj tagadhatatlanul, aminthogy kevert műfaj a mai irodalom és művészet, akár tetszik valakinek, akár nem. Szélesen hömpölyög, mint az amerikai élet, mini korunk élete, egyéni sorsok, nők, férfiak, polgárok és proletárok, tehetséges akarnokok és gyámoltalan emberfiák, hányja-veti őket a XX. század irtózatos hullámverése. Ismerős, tipikus hús-vér alakok, gyermekkor, serdülőévek, létharc, szerelem és házasság tépázó viharaiban. Életük a nagy kontinens messzeeső pontjain fakad, de a nagy áramlás, a 42-ik szélességi fok mentén Keletre rohanó szelek terelik, sodorják őket, New York és a világválság fészkei felé, összefonják sorsukat és körülöttük zúg a közélet tarkán futó Hírszalagja. A Hírszalag furcsa, zagyva tipográfiája egyáltalában nem eredetieskedés, csak a lüktető káoszt tükrözi, amely a mai újságolvasó, rádióhallgató, mozinéző ember lelkére tör óráról-órára, körülzajongva életének titkos és titkolt rezdüléseit. Vissza