A 30 éves Győri Filharmonikus Zenekar krónikája

Előszó

Győr Magyarország hatodik legnagyobb városa. Megyeszékhely, az észak-nyugat dunántúli régió, a Kisalföld ipari, kereskedelmi, közlekedési, közigazgatási, egészségügyi és nem utolsó sorban kulturális központja.
Az ország műemlékekben harmadik leggazdagabb, a magyar barokk városa.
Győr századokra visszamenően jelentős kulturális hagyományokkal rendelkezik.
Számottevő iskolaváros volt már a középkorban is. A nagymúltú iskolaváros jellegét a későbbi évtizedek, századok csak tovább erősítették. Gondoljunk csak az egykor a jezsuiták által alapított, majd a bencéseké lett gimnáziumra, az evangélikus algimnáziumra, a Nemzeti Rajziskolára, a katolikus Papneveldére, és nem utolsósorban a több mint száz évet megélt Magyar Királyi Akadémiára, amelyben jogot és bölcsészetet tanítottak.
De gondoljunk ezeknek, az oktatási intézeteknek jeles nevelőire, Jedlik Ányosra, Czuczor Gergelyre, Rómer Flórisra, Révai Miklósra, Rónay Jácintra, Győri Vilmosra. Vagy gondoljunk a majdan nemzeti értékké, nagysággá felnőtt valamikori növendékeikre, a két Kisfaludy testvérre, Sándorra és Károlyra, Reguly Antalra, Vas Gerebenre, Szenczi Molnár Albertre, gróf Batthyány Lajosra, Deák Ferencre, Lukács Sándorra és társaikra.
A 16-19. század vizuális művészetét olyan európai hírű nevek reprezentálják városunkban, mint Martin Altomonte, Franz Anton Maulbertsch, Paul Tróger, Dorfmeister István, Schaller István, Hefele Menyhért, Liezen-Mayer Sándor, és még sokan mások.
A város irodalmi életét alapvetően a Streibig József Antal által alapított nyomdászdinasztia révén létre jött könyvnyomtatás juttatta számottevő fejlődési lehetőséghez. Olyan nevek fémjelzik a közép- és újkori irodalmát Győrnek, mint Nyéki Vörös Mátyás, Lépes Bálint, Kis János, vagy a korábban már említett Révai Miklós, Czuczor Gergely, Vas Gereben, dr. Kovács Pál, hogy csak a legismertebbeket említsem.
A város színházművészetére meghatározó erővel hatott, hogy 1798-ban az országban az elsők között épült kőszínház. Ezt megelőzően is jártak Győrött színtársulatok, amelyek a piactéren, a Fehér Bárány Szállóban, majd a faszínházban játszottak, de igazi otthont a kőszínház adott a győri színjátszásnak. Vissza