Bevezetés | 9 |
Kérdésfeltevés | 9 |
Ritmuskérdések a zeneelméletben | 14 |
A ritmus és metrum fogalma | 14 |
Ütemelmélet | 20 |
Ritmus és formaalkotás | 24 |
A zenei ritmus pszichofiziológiai alapjai | 35 |
Zenén kívüli jelenségek tükröződése a zenei ritmusban | 38 |
A ritmika története | 40 |
Nemzeti kultúrák ritmikája | 43 |
Új ritmuselméletek a 20. században | 48 |
Ritmus az előadóművészetben | 55 |
A metrum és ritmus fogalma. A ritmus formaalkotó sajátosságai | 59 |
A metrum fogalma | 59 |
A metrum fogalmának tágabb értelmezése | 59 |
A metrum két alapja | 59 |
A metrikai kötöttség fokozatai | 59 |
Koncentrált metrum | 62 |
Többsíkú metrum | 63 |
A metrikai többsíkúság határa a zenében | 66 |
A zenei hangsúly lényege | 66 |
Az időtartamok relációja mint a hangsúlyozás eszköze | 67 |
Hangsúlyozás dallami eszközökkel | 68 |
Hangsúlyozás harmóniai eszközökkel | 70 |
Hangsúlyozás fakturális eszközökkel | 72 |
Hangsúlyozás a hangerő eszközeivel | 74 |
Hangsúlyozás a hangszerelés és az énekelt szöveg eszközeivel | 75 |
Hangsúlyozás agogikai eszközökkel | 75 |
A hangsúlyozás komplex eszközei | 75 |
A metrum és ritmus fogalmának összefüggése a ritmuselemzésben | 77 |
A metrum mint a ritmus kritériuma | 77 |
A ritmustípusok osztályozása | 78 |
A metrum és ritmus fogalmának viszonya | 79 |
A ritmuselemzés módszerének összefoglalása | 80 |
A ritmus formaalkotó sajátosságai | 80 |
A ritmus és tematika közötti párhuzam | 81 |
A ritmus és harmónia közötti párhuzam | 82 |
A ritmus önálló működésének mozzanatai | 84 |
A ritmus feszültség- és oldás-funkciója | 84 |
A ritmus feszültség-funkciója az átvezetésekben, a súlyos mozzanatok és a zárlatok előtt | 88 |
A dallam szerepe a ritmus önálló mozzanataiban | 88 |
A harmónia szerepe a ritmus önálló mozzanataiban | 90 |
Hogyan függ a ritmus a zeneszerző és a korszak stílusától | 94 |
A zenei formaeszközök újfajta viszonya a 20. században | 96 |
A ritmus megújulása a 20. században | 96 |
A forma megújulása a ritmus alapján a 20. században | 98 |
Általános összefoglalás a ritmus formaalkotó szerepéről | 99 |
Az időmértékes ritmika kifejezőképessége és formaalkotó szerepe Sosztakovics műveiben | 100 |
Sosztakovics ritmikájának típusa | 100 |
Sosztakovics szabálytalan ritmikájának formái | 101 |
Az ütem ritmusrajzának változékonysága | 103 |
A metrumváltás | 106 |
A téma átmetrizálása | 109 |
Nem-kvadratikus szerkesztés | 113 |
Szabálytalan hangsúlyosság | 114 |
A relatív ritmikai szabályosság alkalmazásának szférái | 116 |
Első szféra | 116 |
Második szféra | 120 |
Harmadik szféra | 123 |
A hangnemi színezet és a ritmusrajz kölcsönhatása | 125 |
A ritmus formaalkotó szerepe Sosztakovics műveiben | 130 |
Alapmetrum és metrikai expozíció | 131 |
Komplementer-elv a polifóniában és a homofóniában | 131 |
A ritmikai fejlesztés iránya a nagyformában | 134 |
A ritmus formaalkotó szerepének és kifejezőerejének viszonya | 136 |
A ritmus és harmónia újfajta összefüggése | 140 |
A szabályos-hangsúlyos ritmika kifejezőképessége és formaalkotó szerepe Prokofjev műveiben | 144 |
Prokofjev ritmikájának ismertetőjegyei | 144 |
A hangsúly összetevői | 144 |
Prokofjev szabályos ritmikájának formái | 147 |
Az ütem | 147 |
Belső metrum | 148 |
Egyenletes és osztinátó ritmusképletek | 151 |
Két-, négy- és nyolcütemes csoportok | 152 |
Koncentrált és többsíkú metrum | 153 |
A többsíkúság felső határa | 156 |
A ritmikai szabályosság kifejezésbeli jelentése | 158 |
A ritmus viszonylagos szabálytalansága | 165 |
A ritmus formaalkotó szerepe Prokofjev műveiben | 174 |
A szabályosság megbontása a formahatárokon | 174 |
A szabályosság és szabálytalanság harca | 175 |
A szabályosság felülkerekedése a kisebb szerkezetekben | 176 |
A szabályosság felülkerekedése a nagyobb formarészekben | 181 |
A szabályosság felülkerekedése a ciklikus mű tételein belül (1. hegedűszonáta, zárótétel) | 191 |
A szabálytalan-hangsúlyos ritmika kifejezőképessége és formaalkotó szerepe Stravinsky műveiben | 197 |
Stravinsky - a ritmika megújítója | 197 |
A szabálytalan ritmika általános formái Stravinskynél | 197 |
Stravinsky szabálytalan ritmikájának specifikus módszerei | 201 |
A motívum hangsúlyvariálása | 201 |
Az osztinátó motívumok és frázisok terjedelmének variálása | 205 |
A szabálytalan ritmika különböző formáinak kombinációja | 213 |
Az "Áldozati tánc" refrénjének elemzése | 215 |
Kettős polimetria | 218 |
Hármas polimetria | 221 |
Nem-kvadratikus szerkezetek és egyéb szabálytalan formák kapcsolata | 227 |
Stravinsky ritmikájának forrásai | 229 |
Európai hagyományok | 229 |
Orosz beszéd, orosz népdal-szövegek | 229 |
A 19. századi orosz klasszikusok. Muszorgszkij | 232 |
Rimszkij-Korszakov művei | 232 |
A viszonylagos ritmikai szabályosság megjelenése | 238 |
A ritmus formaalkotó szerepe Stravinsky műveiben | 241 |
A formaalkotás általános ritmikai módszerei | 241 |
A ritmikai formaalkotás sajátos módszerei | 241 |
A ritmus önállóságának legmagasabb foka | 243 |
A ritmus mint a forma dinamikus alapja | 245 |
A 18-20. század ritmikájának rövid történeti áttekintése | 247 |
17-18. századi ritmusirányzatok | 248 |
J. S. Bach ritmikájáról | 250 |
A bécsi klasszikusok ritmikájáról | 256 |
A 19. századi zeneszerzők ritmikája | 262 |
Debussy, Szkrjabin | 274 |
Schoenberg, Berg | 277 |
Webern ritmikájáról | 280 |
Bartók ritmikájáról | 285 |
Összefoglalás | 291 |
Válogatott bibliográfia | 293 |
Névmutató | 299 |