Előszó
Irigyeljük a muzsikusokat. Művészettörténészként, galériatulajdonosként ritkán és csak nehezen engedhetjük meg magunknak azt a luxust, amit a muzsikusok örömzenének hívnak. Hogy kedvünkre, legkedvesebb képeinkből a magunk és persze mások örömére reprezentatív kiállítást válogassunk össze a legszebb magyar festményekből, bonyolult, körülményes, szinte lehetetlen. Mégis, évek óta készültünk rá, hogy egyszer, egy helyen, együtt láthassuk és mutathassuk meg azokat az alkotásokat, amelyek a napi munkán túl fontosak számunkra, amelyek szerintünk, s itt a személyes megközelítés fontos, a magyar festészet legjava. Képekkel foglalkozni művészettörténésznek, galériásnak öröm, szenvedély, de munka is! Ezért nyilvánvalóan a válogatásnál szokatlan szempontok is érvényesültek. Mindegyik képhez fűződik valami, valamilyen személyes viszony. Nyilván szakmai, művészettörténeti szempontok határozták meg alapvetően a válogatást, de a személyes ízlés, élmény, szubjektív megközelítés is szerepet játszott a válogatásban. Így kerültek bele a mindenki által jól ismert slágerdarabok, amelyek minden kétséget kizáróan a legek közé kell, hogy kerüljenek, és nyilván bizonyos egyensúlyra is törekedtünk. A szépség relatív. Mások más rangsort állítottak volna össze. Igen, sokan kimaradtak, újabb 121 gyönyörű festményt tudnánk sorolni. Hány „legszebb" kép van? Nyolcvan, száz, százhuszonegy vagy még ennél is több? Végül a mi szubjektív válogatásunkba ez a 121 festmény került. Nekünk Ők a legszebbek! Nem ez az első ilyen összeállítás, de mindenképpen az első, amelyet kiállítás is kísér. Egy fedél alatt, ebben az összeállításban, olyan csodálatos ajánlók kíséretében, akik érdemben tesznek hozzá a képekhez, a képek mondanivalójához, a kiállításhoz. Ennek az egyszeri és szubjektív hangulatnak lenyomata ez a kiadvány. Hiszen nem csak a képek kiválasztása személyes, hanem az is, ki, milyen gondolatokat fűzött egy-egy képhez. Kivételezettnek érezhetjük magunkat, hogy ezeket olvashatjuk, tovább gondolhatjuk, rácsodálkozhatunk egy-egy megközelítésre, asszociációra. De jó, hogy ilyesmiről lehet gondolkodnunk, beszélgetnünk, közelebb kerülve ezáltal egy képhez, egy alkotóhoz, egy másik emberhez, néha egy másik addig ismeretlen látásmódhoz. Úgy tűnik, több ilyen tárlatot érdemes rendezni! A köszönet nem maradhat el! Köszönjük a múzeumoknak és magángyűjtőknek, hogy lehetővé tették ezt a kiállítást. Köszönet és óriási elismerés annak a 121 ismert közéleti embernek, művésznek, - írónak, költőnek, festőnek, zenésznek, zeneszerzőnek, karmesternek, újságírónak, színésznek, rendezőnek, orvosnak, kutatónak, tudósnak, gyűjtőnek, művészettörténésznek, producernek, restaurátornak, galériatulajdonosnak, könyvkiadónak, táncművésznek, divattervezőnek, hogy velünk tartottak ebben a művészeti kalandban, s a képek adta élményt gondolataikkal gazdagították. Virág Judit és Törő István
Vissza