Előszó
Ó, a fülledt, meleg nyári esték édes, gyümölcsös illata, az ezerszínű ősz szőlőt érlelő aranyos fénye, és a dér csípte áfonyabokrok zamatos lehelete! Mind megannyi finom falatot ígér, aminek nem...
Tovább
Előszó
Ó, a fülledt, meleg nyári esték édes, gyümölcsös illata, az ezerszínű ősz szőlőt érlelő aranyos fénye, és a dér csípte áfonyabokrok zamatos lehelete! Mind megannyi finom falatot ígér, aminek nem lehet ellenállni!
De hogy is tudnánk ellenállni, amikor mitológiai őseink, Ádám és Éva, az első emberpár „kilakoltatása" a Paradicsomból (vagy Édenkertből) is éppen egy bizonyos gyümölccsel kapcsolatos torkoskodásnak volt köszönhető. Bár a közhit szerint a bűnbeesés tárgyát képező gyümölcs az alma volt, a bibliai Ótestamentumban erről szó sincs: Isten „a jó és gonosz ismerete fájának" gyümölcsét tilalmazta. Hogy miképpen keveredett ebbe a történetbe az alma? Minden bizonnyal azért, mert olyan, hogy gyümölcs, nem létezik, hiszen ez csak egy fogalmi kategória, amelybe beletartozik az összes ismert gyümölcs. Valahogy el kellett képzelni ezt a tiltott gyümölcsöt. A legismertebb, legközönségesebb gyümölcs pedig éppen az alma! A görög eredetű malus almafát jelent, ugyanakkor a latin malus szó jelentése: rossz, gonosz, ártalmas. Melyik volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Végeredményként tehát, ezt a gyalázatot már senki sem mossa le az almáról...
Tovább növeli az alma rossz hírét egy másik, szintén mitológiai történet: Erisz, a viszály ógörög istennője megsértődött, mert az istenek nem hívták meg egy menyegzőre. Bosszúból egy aranyalmát gurított a násznép közé, ezzel a felirattal: „A legszebbnek". Héra, Zeusz felesége, Pallasz Athéné és Aphrodité egyaránt maguknak követelték a legszebbnek járó jutalmat. Ekkor Zeusz utasította Hermészt, az istenek követét, hogy a trójai Priamosz király fiának, Parisznak vigye el az almát, majd ő megítéli, kit illet. Aphrodité azonban azt súgta Parisznak: ha neki ítéli az aranyalmát, a legszebb földi asszony szerelmével jutalmazza. Parisz ezért neki ítélte a legszebbnek járó aranyalmát. Az istennő pedig teljesítette ígéretét: olthatatlan szerelemre gerjesztette Parisz iránt Menelaosz király feleségét, a szép Helenét. Parisz elrabolta Helenét, s emiatt tört ki a tíz esztendőig tartó trójai háború.
Vissza