"9 kötet Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiája sorozatból (nem teljes sorozat)"

Tartalom

1. GÁSPÁR SÁNDOR: A PÁRT VEZETŐ SZEREPE. NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS MUNKASTÍLUSÁNAK EGYES KÉRDÉSEI 1-36
I. A párt vezető szerepéről általában 3
A pártvezető szerepének meghatározó feltételei 5
II. A párt vezető szerepe a szocialista forradalom különböző szakaszaiban 8
A párt vezető szerepének fontosabb tényezői 12
A párt vezető szerepének téves felfogásáról 18
III. Miben kell növelni a párt vezető szerepét? 21
IV. Pártszervezeteink munkájának néhány módszerbeli kérdéséről 28
Az alapszervezetekről 33
A pártegységről 34

2. DR. AJTAI MIKLÓS: AZ 1956. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV FŐ KÉRDÉSEI 1-29
Az 1965. évi terv lényeges összefüggései, sajátosságai 3
Az ipar és az építőipar fejlődése 4
A közlekedés tervelőirányzata 8
A mezőgazdasági termelés reális növelése 9
A helyes készletgazdálkodás jelentősége 13
A beruházások alakulása 15
Életszínvonal, áruforgalom 17
Külkereskedelmi áruforgalom, nemzetközi gazdasági együttműködés 19
Termelékenység, munkaerő-gazdálkodás 23
Szigorúbb takarékosságot! 25
A gazdasági vezetésről, a gazdasági mechanizmusról 27

3. FEHÉR ANDOR: A MEZŐGAZDASÁG HÁROM ÉVE 1-62

4. FEHÉR LAJOS: A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI 1-61
I. A mezőgazdaság fejlesztésének eredményei a második ötéves tervidőszakában 3
II. Az állami és szövetkezeti gazdaságok megszilárdításának eredményei 15
III. A harmadik ötéves terv fő célkitűzései a mezőgazdaságban 26
IV. A termelőszövetkezetek gazdasági és pénzügyi helyzete 44
V. Az 1966. évi feladatok 56

5. NEMES DEZSŐ: A NEMZETKÖZI HELYZET ÉS A KOMMUNISTA VILÁGMOZGALOM 1-31
Az elmúlt két évtized történelmi változásai és kihatásuk a mai világhelyzetre 4
Az erőviszonyok eltolódása a tőkés hatalmak között 10
Az amerikai politika két tendenciája 15
A dél-vietnami nép szabadságharca. Amerikai agresszió a demokratikus Vietnam ellen 19
A tizenkilenc testvérpárt márciusi találkozója. A tanácskozás állásfoglalása és annak fogadtatása a testvérpártok részéről 25

6. KÁLLAI GYULA: A POLGÁRI NEMZETTŐL A SZOCIALISTA NEMZETIG 1-39
I. A kommunisták harca a nemzeti újjászületésért és felemelkedésért a felszabadulás előtt 4
II. A szocialista forradalom győzelme: a szocialista nemzet alapjainak megteremtése 12
III. A szocialista nemzeti egység megvalósulásának útján 20
IV. A szocialista nemzet kialakulásának nemzetközi feltételei 34

7. KÁLLAI GYULA: A NEMZETKÖZI KOMMUNISTA MOZGALOM ÉS A NEMZETKÖZI POLITIKA KÉRDÉSEIRŐL 1-54
I. A szocialista világrendszer fejlődésének kérdései 7
II. A kommunista pártok helyzete és harca a fejlett kapitalista országokban 20
III. Az imperializmus gyarmati rendszerének felbomlása, és a volt gyarmati országok néhány időszerű problémája 34
IV. A nemzetközi erőviszonyok, és a két világrendszer harcának időszerű kérdései 45

8. KOMÓCSIN ZOLTÁN: NEMZETI ÉRDEK ÉS NEMZETKÖZISÉG 1-29
A szocialista hazafiság napjainkban 4
A nemzeti öntudat alapvető forrásai 6
Az igazi nemzeti érdek - a proletár internacionalizmus 8
A proletár internacionalizmus próbaköve 11
Feladataink a szocialista hazafiság elmélyítésében 13
A magyar nacionalizmus 16
Nacionalista áramlatok a nemzetközi politikában 19
A volt gyarmati országok népeinek nacionalizmusa 21
Nacionalista jelenségek a nemzetközi munkásmozgalomban 24

9. APRÓ ANTAL: GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL 1-83
I. Másfél évtizedes gazdasági együttműködés mérlege 3
A szocialista országok megtartják elsőbbségüket 6
II. A KGST tagállamai tovább fejlesztik gazdasági, műszaki és
tudományos együttműködésüket 11
Az 1966-1970. évi tervek egyeztetése 12
A termelés szakosítása és a kooperáció a termelőerők fejlesztésének hatékony eszköze 13
Növeljük az együttműködést a külkereskedelemben 14
Legyőzzük az együttműködés nehézségeit 15
III. A nemzetközi munkamegosztás szerepe a magyar népgazdaság fejlesztésében 20
IV. A magyar népgazdaság egyes ágazatai és a nemzetközi együttműködés 24
Energetikai szükségletünk kielégítésében nélkülözhetetlen a KGST-országok segítsége 24
Korszerű alumíniumfeldolgozó-ipart teremtünk szovjet segítséggel 25
Az uránegyezmény békés célokat szolgál 27
A vegyipar népgazdaságunk leggyorsabban fejlődő ága 28
A gépipari tömeggyártás feltétele a nemzetközi munkamegosztás fokozása 30
Aktív külkereskedelmi egyenleget biztosít a mezőgazdaság 33
Kiterjedt nemzetközi együttműködés a közlekedés fejlesztésében 36
V. A szocialista országok műszaki-tudományos együttműködése 39
VI. Kölcsönös előnyök az áruforgalomban 43
Az ármegállapítás alapjai 44
Világpiaci árakon kereskedünk 45
VII. Magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok 48
A népgazdaság műszaki bázisának-fejlesztésében nagy jelentőségű a szovjet import 48
A Szovjetunió vásárlásai a nagy sorozatok gyártásának fontos
elősegítője 51
Fejlődnek kapcsolataink a KGST-n kívüli szocialista országokkal 53
A lakosság közvetlen kapcsolatai 55
VIII. Gazdasági kapcsolataink a nem szocialista országokkal 57
Segítséget nyújtunk a fejlődő országoknak 59
IX. Az ipar és a külkereskedelem kapcsolata az új gazdasági mechanizmusban 60
X. Nemzetközi és hazai népgazdasági adatok 67
1. A szocialista országok részesedése a világ ipari termeléséből 69
2. A KGST-tagállamok ipari termelésének növekedése az 1965. évben 69
3. Az ipar és a mezőgazdaság aránya a KGST-országok nemzeti jövedelmében 69
4. A fontosabb iparcikkek termelése a KGST-országokban 70
5. A fontosabb mezőgazdasági cikkek termelése a KGST-országokban 73
6. Néhány iparcikk egy főre jutó termelése a KGST-országokban 75
7. Egyes élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása néhány KGST országban, 1964 77
8. Az épített lakások száma a KGST-országokban 77
9. Egyetemet végzett hallgatók száma a KGST-országokban 77
10. Nemzeti jövedelem, ipari és mezőgazdasági termelés, valamint a külkereskedelmi forgalom alakulása Magyarországon 78
11. Magyarország külkereskedelmi forgalmának áruszerkezete 78
12. Magyarország külkereskedelmi forgalma a szocialista országokkal 79
13. Magyarország külkereskedelmi forgalma a nem szocialista országokkal 80
14. A KGST és ezen belül a Szovjetunió szerepe egyes árucsoportok behozatalában 81
15. Főbb cikkek termelése 1965-ben 81

10. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK IRÁNYELVEI
IDŐSZERŰ IDEOLÓGIAI FELADATOKRÓL 1-63
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT NÉHÁNY IDŐSZERŰ
IDEOLÓGIAI FELADATA. A Központi Bizottság irányelvei 3
I. AZ IDEOLÓGIAI MUNKA FELTÉTELEIRŐL 3
A szocializmus építése és az ideológiai munka eredményei 4
Az ideológiai munka politikai feltételei 5
Az ideológiai munka megjavításáért 10
II. TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÜNK NÉHÁNY IDŐSZERŰ KÉRDÉSE 11
A gazdaság és az ideológia 11
A szocialista demokráciáról 14
A munkásosztály vezető szerepéről 18
III. HARCUNK A KAPITALIZMUS KÁROS ESZMEI ÖRÖKSÉGE ELLEN 22
Erősítsük a szocialista hazafiságot és nemzetköziséget! 25
IV. A TUDOMÁNY, A KULTÚRA ÉS AZ OKTATÁS NÉHÁNY IDEOLÓGIAI KÉRDÉSÉRŐL 30
A társadalomtudományok művelése és az ideológiai harc 30
Az ifjúság szocialista neveléséről 33
Az irodalom és a művészetek ideológiai problémái 35
V. AZ IDEOLÓGIAI MUNKA ERŐSÍTÉSE SZOCIALISTA ÉPÍTŐMUNKÁNK KÖVETELMÉNYE 39
SZIRMAI ISTVÁN ELŐADÓI BESZÉDE A KÖZPONTI BIZOTTSÁG
MÁRCIUS 11-i ÜLÉSÉN 46

11. A GAZDASÁGI MECHANIZMUS REFORMJA 1-78
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a gazdasági mechanizmus reformjáról 5
Nyers Rezső elvtárs előadói beszéde 49

Témakörök