Előszó
Hosszú utat tettem meg Szombathelytől Nürnbergen át, Dresden-Kijev-Vorosilovgrád-Jasi, majd Debrecen-Budapest-Sopron, mígnem hazakerültem.
Igaz, az az öt év is hosszú volt, amit eltöltöttem...
Tovább
Előszó
Hosszú utat tettem meg Szombathelytől Nürnbergen át, Dresden-Kijev-Vorosilovgrád-Jasi, majd Debrecen-Budapest-Sopron, mígnem hazakerültem.
Igaz, az az öt év is hosszú volt, amit eltöltöttem különböző országokban és városokban.
Miért voltam én hadifogoly, azt megmondani nem tudom. A hadifogoly a "Mindenki Lexikona" szerint - az ellenség kezére került harcoló, vagy nem harcoló katona, önkéntes, népfelkelő, partizán.
Nos, én egyik feltételnek sem feleltem meg.
Hadműveleti területen nem voltam egyik részről sem. Azt meg különösen nem értem, hogy a háború befejezése után, május tizenhatodikán, hogyan és miért lettem mégis hadifogoly.
Sokat gondolkodtam ezen, és arra a megállapításra jutottam, hogy a feltett kérdésemre a választ valószínűleg csak a ruszkik tudták, akik kíméletlenül begyűjtöttek mindenkit, legyen az civil, katona, gyerek vagy öreg, nekik a létszám nagysága volt a fontos.
És mennyire megtévesztő válaszokat tudtak adni, pl.: "Önök, mint hadifoglyok egy idő óta, elzártságban élnek. Ezért nem is lehetnek tisztában azokkal a változásokkal, amelyek időközben történtek.
Ezért nem tudhatják azt sem, hogy a nemzetközi jog tegnap megváltozott."
Ezt is ilyen nyilatkozatokat tettek, ami nyilvánvalóan nem felelt meg a valóságnak.
Én nem vagyok író. Soha nem készültem írói pályára.
nehéz dolog a múltat felidézni. Hogy mégis vállalkozom rá, azt annak a késztetésnek köszönhetem, ami bennem a hazaérkezésem után megmaradt.
Vissza