65 éves a magyar erdészeti kutatás

Előszó

Részlet a kötetből:

Az Erdészeti Tudományos Intézet munkájának legújabb eredményeit összefoglaló kiadványunkat az erdészeti kísérletügy megszervezésének 65. évfordulója alkalmából bocsátjuk közre. Bár kísérletügyünk szervezetében az első, majd a második világháború változásokat hozott, a fejlődés töretlen, az elődök munkássága és szellemi öröksége alapjaiban határozza meg jelenlegi eredményeinket.
Az erdészeti közvélemény már a múlt század második felében sürgette a szervezetten folyó kutatómunkát. Az Országos Erdészeti Egyesület 1874-ben, majd 1896-ban tartott közgyűlései határozatban mondták ki az erdészeti kísérletügy megszervezésének szükségességét. Az erdészeti kísérleti állomások életre hívásáról szóló miniszteri rendelet 1897. december 31-én jelent meg, és a Selmecen felállított központi, valamint a Királyhalmán, Vadászerdőn, Liptóújvárott és Görgényszentimrén az erdőőri szakiskolák mellett szervezett külső kísérleti állomások 1898 végén - 1899 elején kezdték meg működésüket. A szervezethez 1901-ben a szabédi kísérleti telep, majd 1907-ben a gödöllői fenyőkísérleti telep csatlakozott.
Az erdészeti kísérletügy alapjainak lerakása és kezdeti kibontakozása Vadas Jenőnek, a selmeci Erdőakadémia erdőtenyésztéstan tanárának nevéhez fűződik, aki 1918-ig irányította a kísérleti állomások munkáját. A kutatások célja a hegy- és dombvidéki erdőgazdálkodás fejlesztése volt, ugyanakkor azonban Vadas megkezdte annak a megfigyelő, adatgyűjtő és kísérleti munkának kiépítését is, amely az alapkutatások fejlesztését tette lehetővé. Ilyenek voltak a rendszeres meteorológiai és fenológiai megfigyelések, valamint a talajvíz észlelések, amelyeket 1911-ben Királyhalma környékén Magyarországon elsőként az erdészeti kísérletügy kezdett. Felismerte az erdei vetőmagvizsgálat fontosságát és 1908-ban a központi kísérleti állomás megkezdte az erdőgazdasági gyakorlat részére a magvizsgálatot. Nagy jelentőséget tulajdonított a külföldi fafajok honosításának és több kísérleti állomás mellett arborétum, exótatelep létesült. Megalapozta a magyar erdészeti kísérletügy helyét a nemzetközi erdészeti tudományos életben. A kísérleti állomások bekapcsolódtak az Erdészeti Kutató Intézetek Nemzetközi Szövetségének (ITJFRO) tevékenységébe, a nemzetközi növény földrajzi megfigyelésekbe és származási kísérletekbe. A hazai kutatási eredmények publikálására pedig 1899-ben megalapította az erdészeti kísérletügy hivatalos kiadványát, az Erdészeti Kísérleteket. Vissza