Előszó
Cremer gyakorlatait már oly sokan dolgozták át, hogy újabb kiadásuk szinte fölöslegesnek tetszhetik. Fölöslegesnek főkép azért, mert Bülow is kezébe vette az etüdöket, hogy nagy tudásával és művészi egyéniségének súlyával a tanulót a zongorázók eme örökbecsü tananyagának elsajátításában segítse. El kell ismernünk, hogy a mester munkája, a melylyel több, mint egy emberöltőn át nevelte a tanítót és a tanítványt, méltó volt az ő kimagasló egyéniségéhez, de viszont kötelességünk megállapítani azt, hogy a kiadvány - bár az ő fölfogását, tanítását adja - ma is olyan, mint régen volt. Megmaradtak benne a régi toll- és sajtóhibák. Ez az, a mi szükségessé tette munkánk kiadását.
A sorrendet illetőleg is már a felfogásunk, mint a többi átdolgozóé. M. M. jelzéseink csak nagyjában a régiek és sehol sem látunk eléggé pontosan jegyzett ligatúrákat, vagy mondatszerkezeti és frazeálisi jeleket. Pedig kell, hogy ezekkel a jelekkel néha a műnek, illetőleg a mű alkatrészeinek formáját is feltüntessük. Ugyanígy van ez a dinamikai és egyéb - az előadásra vonatkozó - utasításokkal is.
Ezeknek pontos megadására kiváltképen ügyeltünk, valamint az ujjrendre, melyet - számolva az ujjak képességével - az ésszerű zongorázás alapelveire fektettünk. Ezzel, valamint a kéznek rendszeres gimnasztikai fejlesztésével a növendék elérheti technikájának kiegyenlítését. Az ékítő jeleket, a hol szükséges volt, kiírtuk.
Szóval oda törekedtünk, hogy jelzéseink és utasításaink segítségével tájékoztassuk a növendéket teendőjéről, feladatáról. Kiadványunkban illő helyen jelezzük, hogy ezt vagy azt a képletet a kéznek és az ujjaknak milyen tartásával gyakoroljuk és játsszuk. Sem a technikai, sem a zenei szempontot szem elől téveszteni nem engedjük. Cramer gyakorlatait mindig a művészi tökéletesség bizonyos fokán szeretnők hallani. Ehhez teljes jogunk van. Mert a ki ezeket az etüdöket játsza, azzal szemben fokozott igényeket támasztunk. E művek tanulmányozása révén a növendék zenei értelmének olyan mértékben kell bővülnie, mint a milyen mértékben technikai készültsége fejlődik.
Ezt a czélt szolgálja a transzponálás is, melyről lemondanunk nem szabad. Ne csüggedjünk el, ha eleinte nehézségeink lennének vele. Olyan ez, mint az olvasás, vagy - mint helytelenül mondani szokás - a "lapról" való játszás. A mi kezdetben küzdelmes, utóbb egyre könnyebben esik. Nem köthetem eléggé a tanuló lelkére, hogy amikor Cramert tanulmányozza, használja fel ezt az anyagot zenei tudásának kiegészítésére, annál is inkább, mert ennél alkalmasabbat tanulmányaink további soron nem igen fog többé találni.
Komoly, de fáradozásainkat bőven jutalmazó munkáról van szó. Cramert nemcsak tanulni és játszani kell, hanem meg is kell érteni. Mikor a tanuló ezeket a műveket előadja, kell, hogy egyénisége, önállósága kidomborodjék és zenei rátermettségéről tanulságot tegyen. Ezt tekintse végső czélnak a tanító és a tanuló is.
Vissza