500 év humora

Előszó

Gyüjteményünknek elsősorban szórakoztatás a célja. A szemelvények időrendi felsorakoztatása nem azt a látszatot akarja kelteni, hogy itt a magyar humornak mintegy fejlődéstörténetét kívánjuk adni. Ezt két okból sem tehettük. Az egyik ok: el kellett kerülnünk a sok vaskosabb, durvább tréfát, mely a mai kényesebb ízlést sértené s csak a történeti érzékkel bíró tudóst érdekelheti, mint korrajzi adat. A másik ok: időtszerűtlennek tetszik - különösen napjainkban - pl. a 17. századi vallásos harcok emlékeinek felújítása, hiszen ezek inkább elszomorítók, mint mulatságosak s nem annyira a humornak, mint a szatírának szolgáltatják - igen nyers - példáit. Némileg tudományos jellegű gyűjteményben helyet találhatnak ilyen szemelvények, de nem a nagyközönség szórakoztatására írt könyvben, mely a múltból is inkább a derűsebb színeket törekszik bemutatni.
A szórakoztatás célja hozta magával, hogy Petőfi és Arany közismert humoros költeményeiből keveset közöltem. Mindkét költő művei ma már megvannak a legkisebb falusi könyvtárban is. Teljesen azonban mégsem hiányozhatnak gyűjteményünkből s így a tőlük vett néhány szemelvényt egy igen érdekes résszel egészítettem ki: Petőfi és Arany levelezésével, mely nagyobb könyvtárakon kívül csak Arany hátrahagyott irataiban, tehát nehezen hozzáférhető helyen található meg s a közönség nagy része előtt teljesen ismeretlen. Pedig ezeknek a leveleknek szeretetreméltósága, humora és őszintesége a világirodalomban is párját ritkítja. Vissza