50 éves a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Műtéttani Intézete

Előszó

A könyv, amit az olvasó most kezében tart, elsősorban „magunk" számára készült, vagyis a szegedi Sebészeti Műtéttani Intézet egykori és jelenlegi munkatársainak és barátainak. Hasonlóan más jubileumi kiadványokhoz egy hosszú történet vázlatát tartalmazza, amivel a szerzők emléket kívántak állítani az alapításának ötvenedik évfordulóját ünneplő egykori Sebészeti Műtéttani és Tájanatómiai Intézetnek, kollégáknak és ismerősöknek, sikereknek és örömöknek, tudományos eredményeknek és eseményeknek. Ötven év olyan nagy időszak, hogy nem törekedtünk, nem is törekedhettünk másra, mint vázlatos áttekintésre; de reméljük, hogy a visszaemlékezések segítségével felidézhető lesz a múlt olyan szelete is, ami esetleg nem került említésre. Csak azért foghattunk a munkához, mert bízhattunk sok kedves kolléga és barát megértő támogatásában és segítségében. Az összeállításhoz nagy segítséget nyújtottak a 2001. elején elkezdődő, rendszeres szerkesztőségi ülések, ahol Nagy Sándor professzor mellett Gervain Mihály főorvos, Kovács Gábor, Gál György és Baradnay Gyula professzorok, vagyis a Petri tanítványok „kemény magjának" közreműködésével, átlagosan tízpercnyi érdemi munka - ötven perc anekdotázás arányban mindig sikerült felidéznünk az elmúlt ötven év egy-egy különösen fontos vagy kedves részletét. Az eltűnt idő nyomába eredni mindig kockázatos feladatot jelent, és különösen nagy merészségnek tűnik nagyobb volumenű munkára vállalkozni akkor, ha az alapító és a szellemiséget továbbvivő elődök élete és munkássága elválaszthatatlan az Intézet jelenétől. A Sebészeti Műtéttani Intézet az elmúlt ötven év alatt három nevet viselt három vezető irányítása alatt, így az események - talán jogosan, talán önkényesen, de mindenesetre kényelmesen - három részre oszthatók. Bár jelentős átfedésekkel kell számolni, a jelenlegi időpont alkalmas lehet arra is, hogy e hármas tagolásban röviden összegezzük az Intézet eddigi történetét. Az első szakasz és a távolba tűnő kezdet Petri Gábor professzor saját magán messze túlmutató, mára bronzzá szilárdult személyiségéhez kötődik. Az Intézet 1951-es alapítását követő két évtized a modern klinikai orvostudomány hőskora volt Magyarországon mindenütt - de ezt valószínűleg sehol sem lehetett annyira érezni, mint abban a régi épületben, amely ma a Sebészeti Műtéttani Intézetnek is otthont ad. Petri Gábor mellett ott álltak a Szegedi Orvostudományi Egyetem meredeken felfelé ívelő korszakának későbbi kiemelkedő klinikus-kutató személyiségei. Olyan munkatársak vették körül, akik a klinikai rutin feladatok mellett napi rendszerességgel végeztek laboratóriumi, kísérletes sebészeti kutatómunkát is - valószínűleg akkoriban sehol máshol nem akadt ilyen elképesztő koncentrációja a sebészeti tehetségnek. Petri professzor is e kettősség, a kreatív gyakorlati sebészet és a sebészeti tudomány egységének megtestesítője maradt - bár valószínűleg túlságosan eredeti egyéniség volt ahhoz, hogy saját magán kívül bármit is megszemélyesítsen. Az új Intézet már a kezdetektől fogva igen jelentős oktatási feladatokat látott el. Vissza