50 éves a Lóczy

Fülszöveg

PIKLER EMMI
Csecsemők lelki egészségvédelme
E könyv anyagának nyomdai előkészítése éppen befejeződött, amikor a Mentálhigiénés Propagandairoda jóvoltából kézhez kaptuk Pikler Emmi 50 évvel
ezelőtt megfogalmazott írását. Úgy éreztük a könyv számára érkezett
A cikk az 1947-ben bezúzott és megsemmisített „A jövő embere" című
kiadványban jelent volna meg. (A szerk.)
Csecsemők lelki egészségvédelme, talán már maga a cím is furcsán hangzik. Elképzelhető az, hogy sok a tennivaló nagyobb
gyermekek lelki épségének védelme érdekében. De csecsemőre
vonatkoztatva, már maga a név is túlzásnak hangzik. Hogyan neveljük vagy védjük külön a csecsemőnek a lelkét? Nem túlzás
egészen a csecsemőkorig vinni ezt a kérdést?
Egy egészen egyszerű mindennapi jelenségen át szeretnék a
kérdés fontosságára rávilágítani.
Mindenki ismer normális csecsemőt otthonában anyjával, családjával együtt. A normális csecsemő alig néhány hónapos, már
gőgicsél, nevetgél, minden után nyúl, minden érdekli,... Tovább

Fülszöveg

PIKLER EMMI
Csecsemők lelki egészségvédelme
E könyv anyagának nyomdai előkészítése éppen befejeződött, amikor a Mentálhigiénés Propagandairoda jóvoltából kézhez kaptuk Pikler Emmi 50 évvel
ezelőtt megfogalmazott írását. Úgy éreztük a könyv számára érkezett
A cikk az 1947-ben bezúzott és megsemmisített „A jövő embere" című
kiadványban jelent volna meg. (A szerk.)
Csecsemők lelki egészségvédelme, talán már maga a cím is furcsán hangzik. Elképzelhető az, hogy sok a tennivaló nagyobb
gyermekek lelki épségének védelme érdekében. De csecsemőre
vonatkoztatva, már maga a név is túlzásnak hangzik. Hogyan neveljük vagy védjük külön a csecsemőnek a lelkét? Nem túlzás
egészen a csecsemőkorig vinni ezt a kérdést?
Egy egészen egyszerű mindennapi jelenségen át szeretnék a
kérdés fontosságára rávilágítani.
Mindenki ismer normális csecsemőt otthonában anyjával, családjával együtt. A normális csecsemő alig néhány hónapos, már
gőgicsél, nevetgél, minden után nyúl, minden érdekli, mindenre
figyel. Ha fölveszik, csimpaszkodik az anyjába, boldog, nevet. Ha
pólyázzák, mindent megfog, mindent elszed. Elgurul, kimászik,
feláll, a mama örömére vagy a mama bosszúságára. Ha idegent
lát, vagy örül vagy sír, vagy barátkozik vagy ellöki az idegent aszerint, hogy milyen a gyerek. A jólnevelt csecsemő sokat játszik egymagában, jókedvű, derűs, a rosszul tartott folyton karra kívánkozik, minden kell neki, mindenért visít, nem hagyja élni az anyját,
a családját. De normális csecsemő az egyik éppúgy, mint a másik.
Viszont menjünk végig egy átlagos csecsemőotthonon Budapesten vagy bárhol a világon. Mit fogunk látni? A csecsemők fekszenek fekvőhelyeiken, nem érdeklődnek semmi iránt, nem foglalkoznak semmivel, nem is sírnak, nem is nevetnek. Ha kiveszik
őket, rendszerint kissé nyafognak. Teljes csendben, mozdulatlanul tűrik végig a tisztábatevést, még az idősebb csecsemők is. Vissza