5 év a górcső alatt, avagy az utolsó metszet

Előszó

1. sz. Előszó

Bizonyára mindenki csodálkozik, hogy miért van ebben a könyvben két előszó? Holott ebből az emberek egyet is ritkán szoktak elolvasni.
Eredetileg úgy gondoltuk, hogy csak a 2. sz. Előszót ismertetjük meg az olvasókkal, mert a kezdet-kezdetén még nem mutatkoztak nehézségek. Később azonban ebből egyre több lett. Pl.: nyomdát sem tudtunk szerezni. Ezért úgy gondoltuk, hogy egy évfolyamgyűlésen lediktáljuk a társaságnak a kéziratot és így mindenki azt hagyja ki belőle, ami nem tetszik neki. Szerencsére jött K. Szabó Bandi, akivel elmentünk a G.H.-ba Deák elvtárshoz és mindjárt kisütött a nap mikroszkópunk felett.
Nagy merészség volt tőlünk, hogy nekifogtunk ennek a könyvnek a szerkesztéséhez. Nem számítottunk a kiadással kapcsolatos nehézségekre, azonban számítottunk egy dologra, amely be is következett. Biztosak voltunk abban, hogy ebből a könyvből vagy meggazdagodunk, vagy megölnek miatta bennünket. Minthogy pénzre sohasem volt szükségünk, nem csábított el egyetlen ajánlat sem közülünk senkit. Akik érezték, hogy tetteinket megörökítjük, érzéseikben nem csalódtak, éppen ezért közöljük, hogy az Állami Biztosítónál mindannyiunknak nagyösszegű életbiztosítása van, amit természetesen az évfolyam-kasszából fizettünk havonta.
S még ennek az előszónak a célja, hogy utolsó bekezdésében köszönetet mondjon mindazoknak, akik segítettek nekünk abban, hogy emléket állítsunk egyetemi éveinknek. Vissza