Előszó
Részlet a könyvből:
"Nusi néni 1944-ben vette meg a Tömő utca 36. számú földszintes házat. Az "ostrom" óta kilóg a szürke tégla a vakolat mögül. Udvarán töredezett macskakövek. A repedésekben leülepedett mosogatólé. Középen kicsi kert: néhány igénytelen begónia, egy rózsatő, és a bejárat két oldalán poros estikék. A régi tulajdonos szerette a virágot. Nusi néni csak ennyit tudott róla meg azt, amit az ügynök mondott: "Bruckneréknek nagyon kell a pénz. Vaj van a fejükön. Ragadja meg a szerencsét, nagyságos asszonyom!"
Nusi néni sokáig habozott. Három nagy szoba; kettő utcai, egy az udvarra nyílik. Betonos mosókonyha mellette, szükség esetén kiadható. Előszoba azonban nincs. Úriasszony, előszoba nélkül, a Józsefváros közepén! És a vécé az udvaron!"
Vissza
Fülszöveg
A 4447 és a Tartozik és követel Jókai Anna, - egyebek mellett Kossuth-díjas, Prima Primissima-díjas és Magyar örökség-díjas - író korai regényei; 1968-ban és 1970-ben ezzel a két könyvével robbant be a magyar irodalomba, és szerzett egycsapásra jelentős olvasótábort. A 4447 hatodik, a Tartozik és követel hetedik kiadásként jelenik meg az új életműsorozatban. Mindkét regény számos idegen nyelven is sikert aratott. A korabeli rendszer éles társadalomkritikája mára sem avult el, ugyanakkor az olvasmányos cselekmény, a történés érdekessége nem szorítja háttérbe a szereplők lélektani ábrázolását: a 4447-ben egy széthulló, három generációs család tragikus sorsa elevenedik meg, a Tartozik és követelben pedig egy - különböző társadalmi környezetből érkező, ellentétes jellemmel bíró - fiatal házaspár anyagi gondokkal megterhelt, feloldhatatlan emberi-szerelmi konfliktusa. Nusi néni figurája fogalommá vált, Ildikó és Miklós alakja szinte beköltözött az olvasók mindennapjaiba, magatartásuk...
Tovább
Fülszöveg
A 4447 és a Tartozik és követel Jókai Anna, - egyebek mellett Kossuth-díjas, Prima Primissima-díjas és Magyar örökség-díjas - író korai regényei; 1968-ban és 1970-ben ezzel a két könyvével robbant be a magyar irodalomba, és szerzett egycsapásra jelentős olvasótábort. A 4447 hatodik, a Tartozik és követel hetedik kiadásként jelenik meg az új életműsorozatban. Mindkét regény számos idegen nyelven is sikert aratott. A korabeli rendszer éles társadalomkritikája mára sem avult el, ugyanakkor az olvasmányos cselekmény, a történés érdekessége nem szorítja háttérbe a szereplők lélektani ábrázolását: a 4447-ben egy széthulló, három generációs család tragikus sorsa elevenedik meg, a Tartozik és követelben pedig egy - különböző társadalmi környezetből érkező, ellentétes jellemmel bíró - fiatal házaspár anyagi gondokkal megterhelt, feloldhatatlan emberi-szerelmi konfliktusa. Nusi néni figurája fogalommá vált, Ildikó és Miklós alakja szinte beköltözött az olvasók mindennapjaiba, magatartásuk szenvedélyes vitát váltott ki.
A mára kiteljesedett írói pálya kezdetén is érzékelhetően és kiforrott stílusjegyekkel volt jelen az író megkülönböztetett szándéka: a lélek ébresztése a matériába süppedt világban. Ez az erős indulás, határozott és pontos írói beszéd, az elesettek iránti részvét alapozta meg az egyre magasabbra velő szellemi utat, amelynek betetőzése a Szegény Sudár Anna című erdélyi naplóregény és a Godot megjött című misztériumregény, valamint az eddig 21 kiadásban megjelent, példátlan sikert aratott Ne féljetek...
Jókai Anna "spirituális realizmusa", életsegítő működése kiteljesedett, híveinek tábora egyre nő.
"A 4447 és a Tartozik és követel - írói ifjúságom képe. Akár a régi fotók: sokat elárulnak arról, ki és milyen voltam. Mi érdekelt, mi fájt - s hogy a kitörés irányát merre kerestem. Egyetlen sort sem kell megtagadnom, de hálával tölt el, hogy ma már erre a "völgyvilágra" a biztonságosabb, nehezen meghódítható szellemi szférából tekinthetek vissza. Kérem, tartsanak velem - a kezdetektől a Ne féljetekig, az Ima Magyarországértig, a Godot megjöttig, s ha Isten segít, tovább" - írja Jókai Anna.
Vissza