40 Kontaév

Előszó

Egy település fejlődését mindenkor meghatározta és meghatározza ma is, hogy milyen életfeltételeket biztosít lakóinak. Jelentős vonzerő lehet a rendezett, kulturált környezet, a megfelelő lakhatási körülmény, az intézményi ellátottság, a művelődési és szórakozási lehetőség, de talán legfőképpen mégis az, hogy van-e kellő számú munkahely, megélhetést biztosító kereseti lehetőség. Szentes mezőgazdasági jellegéből adódott, hogy területén nem alakult ki számottevő nagyipar, a megélhetés fő forrását még a XX. század első felében is a földművelés jelentette. A jelzett időpontig a város iparára a lakossági igényeket kielégítő, kevés alkalmazottat foglalkoztató kézműves kisipar és a háziipar volt a jellemző. A létrejött nagyipari jellegű vállalkozások elsősorban a mezőgazdasági termékek feldolgozására alakultak (malomipar, élelmiszeripar), de a legjelentősebbek sem alkalmaztak 250- 300 munkásnál többet. A munkalehetőség szűkössége miatt az 1940-es években felgyorsult a városból való elvándorlás, megszaporodott az ingázás. E kedvezőtlen folyamat az 1960-as évek elején megszűnni látszott. Szentes lassan visszanyerte lakosságmegtartó erejét, sőt hamarosan a térség egyik legvonzóbb településévé vált. Ez elsősorban a városba telepített új ipari létesítményeknek volt köszönhető, amelyek sokak számára biztosították a helyben való elhelyezkedést, megélhetést, boldogulást. A városnak és lakóinak új távlatokat nyitó gyárak, üzemek közé tartozott a budapesti központú, villanyszerelési cikkeket gyártó Kontakta Alkatrészgyár Szentesi Gyára (1988-tól Kontavill), amely idén ünnepli fennállásának 40 éves évfordulóját. Az egykori Zsoldos-féle ipartelep romos épületeiben kialakított gyáregység 1961-ben kezdte meg működését 160 fős munkáslétszámmal. A 60-as évek második felében felépült az új, korszerű gyártelep, amely már 1300-1500 dolgozót foglalkoztatott. 1988-ban levált a budapesti központról, majd 1992 végén a francia Legrand vállalatcsoport tagja lett, amely a világ vezető villamos szerelési anyagokat gyártó cége. A számos korszerűsítésen átment szentesi egység ma is a város egyik legtöbb munkahelyet biztosító gyára. Jelen évfordulós kiadvány szerkesztőinek nem volt könnyű dolguk a könyv összeállítása során. A kitűzött cél ugyanis az volt, hogy ne csupán egyszerű üzemtörténetet adjunk az olvasóknak, hanem kapjanak teret a gyár alapítói, egykori és jelenlegi vezetői, dolgozói is. Ezzel magyarázható a könyv szerkezeti felépítése, tartalmi tagolódása. Az első nagy egységet a szentesi gyár történetével foglalkozó tanulmányok képezik: a jogelőd cégektől napjainkig. Ezek a fejezetek részben már levéltárban őrzött iratok, jelentések, beszámolók, üzemi mérlegek és statisztikák alapján készültek, kiegészítve a korabeli helyi sajtó témába vágó közleményeivel. (Helykímélésből és az olvasmányosság biztosítása érdekében mellőztük az aprólékos levéltári hivatkozásokat. A felhasznált 1961-1969 között keletkezett dokumentumok egy fondban, a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltárában találhatók. A későbbi iratok a Kontavill Rt. irattárában lelhetők fel.) A második nagy szerkezeti egységben az egykori alapítók, volt vezetők és dolgozók emlékeznek vissza az indulás éveire, az átélt nehézségekre és elért sikerekre, míg a harmadik tematikus részben a cég ma is aktív vezető munkatársai vallanak munkahelyükről, az általuk átfogott, irányított részleg, szakmai terület kialakulásáról és jelenéről. E két utóbbi fejezet tehát szubjektív jellegű írásokat tartalmaz, életszerűen tükrözve az eltelt, átélt évtizedeket (még ha itt-ott becsúszott néhány téves adat is). A múlt hiteles felidézését gazdag képmelléklet segíti. Vissza