40 év

Előszó

A termelőszövetkezeti mozgalom életében jelentős eseményhez érkeztünk. Négy évtizede alakultak tömegesen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, közöttük jogelődünk, a Petőfi Szövetkezet 1948. szeptember 26-án. Akkor apáinkat kegyetlen dologra ösztökélték. Azt bizonygatták nekik, hogy saját maguk és családjuk jövőjének érdekében váljanak meg nehezen szerzett állataiktól, eszközeiktől és földjüktől. Nehéz volt ezt akkor elhinni, ás sokszor csak erőszak árán lehetett őket a közösbe kényszeríteni. Nehéz időszak volt ez azoknak is, akik csak saját munkájukat tudták a közösbe vinni, és azért cserébe kenyeret, megélhetést vártak. Vajon ki gondolt arra, hogy négy évtized után azokat az eseményeket megünnepeljük, és hogy a fájdalom, az esetenkénti megaláztatás feledéséhez ennyi idő is elegendő lesz.
A negyven év tehát elsősorban az itt élő és dolgozó tagok története. Ahhoz, hogy a parasztember jellemét, mentalitását jól tudjuk jellemezni, visszanyúlunk a táj történelmének kezdetéhez. Az évszázadok viszontagságai, a természettel vívott harc alakította azt az embertípust, amilyenek most vagyunk, ahogy ezt a negyven évet alakítottuk. A könyv emberek sorsának, életének bemutatásával, az emlékek felidézésével igyekszik többé-kevésbé igaz képet adni a szövetkezet történetéről. Megszólaltatja az alapítókat, akiknek a mai életünk néha érthetetlen, a fiatalokat, akiknek a múlt nehezen érthető, ás esetenként mosolyogtató. A könyv célja tehát nem egy szervezet számszerű tényeinek merev feldolgozása, hanem főként annak az útkeresésnek a bemutatása, amely a kezdeti hibák és torzulások után végül is elvezetett a kor követelményeivel a tagok igényeivel összhangban álló szövetkezet kialakulásához.
Álljon itt tehát történelmünk rögeinek egy porszeme úgy, ahogy az megtörtént, ahogy arra emlékezünk. Vissza