3in1

Előszó

Részlet a könyvből:

- Sirály. Király - röffentette a zsírfejű kidobó, miközben halvány csepeli bájvigyort gyötört a burájára. A becsületes neve Hóhér volt, és Szandolin gorillájaként gályázott, amikor épp szabadlábon védekezett.
- Siker. Maksz. Mexx. Mix. Ez már megérkezett - tette hozzá Zombi, aki jamaikai táncosnak rakta össze magát, mert lánykorában egy napbarnított kokaincsempésszel ült a kaptárban. Tőle nyalta a díjazott külalakot: szolizott, badizott, és képregényeken gyúrt agyra. Mesés fazon volt, mindenről ugyanaz jutott az eszébe. - Jesz szőr. Jön a fax. Akarom mondani, a Max - tett rá egy lapáttal, és távozni készült a térfigyelő rendszerből.
- Seggfej. Bej - dünnyögte félig eszelősen Hóhér, aki nem élte az üres fecsegést. Az alapötletet, hogy ez az, ami nem mindig kóser, buddhista szeánszokon szívta gumicsövön. Más baja nem volt, csak szerette a népi okosságokat, mint például - jobb, ha páráitok, csákók, itt az ablaknak is füle van!
Hóhér a kellemesebb fajtához tartozott. Nem adta túlzottan elő magát, az ingyencirkuszt többnyire ráhagyta a bávatag tökvicsorra.
- Főnök, izé, jelentem. Csonka Magyarország nem ország; előkapartuk a húgyagyú díszgojt a lukból.
- Berger tanár úrra tetszik gondolni, kérem?! Ő lenne a tiszteletbeli unzergyerek?!
- Igenis, uram. Mister Börgerre mondom. Börger Kingre, a Hegyek Királyára.
- Tudom, fiam, egy Forró Kutya jót tenne neked, mert két kínrím két pont. Rángassátok közelebb a drótszőrű majmot! - sziszegte a zsurnáljába borulva Szandolin Bogumil II. Vissza