350 nyelvtani gyakorlat

Tartalom

TARTALOM
FŐNÉV (CYmECTBHTEJILHOE ) 6
NEM (Pofl) 6
TÖBBES SZÁM (MH0)KecTBeHH0e HHCJIO ) 10
ESETEK (IlaaöKH ) 16
RAGOZÁS (CiuiOHeHHe ) 16
AZ ESETEK HASZNÁLATA (YnoTpeSjieHHe naflerceií) 21
ALANYESET (HMeHHTejibHtm naaeac): 21
TÁRGYESET (BHHHxexibHbiH nafleac) 24
Tárgyeset elöljáró nélkül 24
Tárgyeset (élettelenek) 24
Tárgyeset (élők) 26
Tárgyeset elöljáróval 28
Tárgyeset e/na elöljáróval helyhatározóként a Hová? kérdésre: 28
Tárgyeset időhatározóként elöljáró nélkül és elöljáróval: 30
Igei vonzatként: 31
BIRTOKOS ESET (PoflHTejibHbiií na^eac) 32
Birtokos eset elöljáró nélkül 32
Birtokos eset a birtoklás kifejezésére: 33
Birtokos eset mennyiséget kifejező szó után: «cmara« eodbi» 36
Birtokos eset elöljárókkal 38
Birtokos eset>> elöljáróval 38
Birtokos eset do elöljáróval 39
Birtokos eset c elöljáróval 39
Birtokos eset nocne elöljáróval 39
Birtokos eset do és nocne elöljárókkal 40
Birtokos eset c és do elöljárókkal 40
Birtokos eset om és do elöljárókkal 40
Birtokos eset U3, c elöljárókkal 41
Birtokos esetet vonzó igék 41
Birtokos eset használata 2, 3, 4 számok után 42
Birtokos eset használata 5 -10 számok után: 43
RÉSZES ESET (flaTejibHMÜ nafleac): 44
Részes eset elöljáró nélkül 44
Részes eset elöljáróval 46
Részes esetet vonzó elöljárószók: 46
Részes esetet vonzó elöljárószók: no 46
Részes esetet vonzó igék 48
ESZKÖZ ESET (TBopHTejibHbiö naaew) 49
Eszköz eset elöljárók nélkül: 49
Eszköz esetet vonzó igék 51
Eszköz eset időhatározós kifejezésekben 54
Eszköz eset elöljáróval 55
Eszköz esetet vonzó elöljárók: 55
Eszköz esetet vonzó elöljárók: nad, noá, 3a, Meoxdy, neped 56
ELÖLJÁRÓS ESET (npeflJio»Hbifi naneac) 58
Elöljárós eset o elöljáróval: 58
Elöljárós eset e elöljáróval: 59
Elöljárós eset hö elöljáróval: 59
A e és na elöljárók használata 60
Irányhármasság 62
Családnév ragozás (<t>aMHjrna, hmh, othcctbo = <J>.H.O.) 63
Összefoglaló táblázat az elöljárószókról 65
MELLÉKNÉV (ÜPHJIArATEJILHOE) 68
A MELLÉKNÉV TELJES ALAKJA (üojiHaa (jropMa npHJiaraTejii.Hi.ix) 68
A MELLÉKNEVEK RAGOZÁSA (CioioHeHHe npHjiaraTejibHbix) 72
A MELLÉKNÉV RÖVID ALAKJA (Kpanam <f>opMa npHJiaraTejibHbix) 79
A MELLÉKNÉV FOKOZÁSA (CpaBHHTejibHaa creneHb npHJiaraTejibHbix) 83
ÖSSZEHASONLÍTÓ SZERKEZETEK (CpaBHHTejn.HE.ie KOHCTpyKUHH

ALAPFOK: °6
KÖZÉPFOK 86
FELSŐFOK 86
HATÁROZÓSZÓ (HAPEHHE) 88
MÓDHATÁROZÓK (KanecTBeHHbie HapeHHa) 88
MÓDHATÁROZÓSZÓK FOKOZÁSA (CpaBHHTejibHaa cTeneHb napén™) 91
HELYHATÁROZÓK (HapenHa MecTa) 93
IDŐHATÁROZÓK (Hapenna BpeMeHH) 93
ÁLLÍTMÁNYI HATÁROZÓ (npe^HKaraBHbie Hapenra) 94
SZÁMNÉV (HM HHCJIHTEJIBHOE) 95
TŐSZÁMNEVEK (KojraHecTBeHHbie HHCJHrrejibHbie) 95
A tőszámnevek ragozása 95
A tőszámnév használata fönéwel 97
A tőszámnév használata jelzős főnévvel 101
SORSZÁMNEVEK (nopajjKOBbie HHCJiHTejibHbie) 103
GYŰJTŐSZÁMNEVEK (CoÖHpaTeJibHbie HHCJiHTejibHbie) 107
NÉVMÁS (MECTOHMEHHH) 109
SZEMÉLYES NÉVMÁS (JlüHHbie MecTOHMerow) 109
BIRTOKOS NÉVMÁS (npHTaacaTejibHbie MecTOHMeHHa) 112
MUTATÓ NÉVMÁS (YKa3aTejibHbie MecTOHMeHHa) 116
KÉRDŐ NEVMAS (BonpocHTejibHbie MecTOHMeHHa) 120
TAGADÓ NÉVMÁS (OTpmiaTejibHbie MecTOHMeHHa) 122
HATÁROZATLAN NEVMAS (HconpeaeJieiiHwe MecTOHMeHHa) 124
ÁLTALÁNOSÍTÓ NEVMAS (OnpeaejiHTenbHbie MecTOHMeHHa) 126
VONATKOZÓ NÉVMÁS (OraocHTejibHbie MecTOHMeHHa) 129
ige (rjiAroji) 131
IGERAGOZÁS (CnpajKeHHe raaroJioB) 131
Első ragozás (-e- soros ragozás) 131
a) -amb végű igék 131
6) -nmb végű igék 132
b) -etí. végű igék 133
b) -oea/-eea képzős igék 133
r) -Hy képzős igék 134
Második ragozás (-H- soros ragozás) 135
Hangváltozások a jelen idejű ragozásban 137
-BA képzős igék 141
-TH végű igék 141
-Hb végű igék 143
Egyszótagú igék ragozása 144
-ch végű igék ragozása 146
Visszaható igék<— 147
Kölcsönös igék<-> 148
Szenvedő szerkezetekben 149
-ch nélkül nem használatos igék 150
MÚLT IDŐ (Ilpomeflmee BpeMa) 153
JÖVŐ IDŐ (Byflyiuee BpeMH) 156
FELSZÓLÍTÓ MÓD (IIoBejiHTejibHoe HamiOHeHHe) 157
FELTÉTELES MÓD (CocnaraTejitHoe HaioioHeHHe) 163
IGESZEMLÉLET (Bha) 165
AZ IGESZEMLÉLETI PÁR KÉPZÉSE (06pa30BaHHe bhwobbix nap) 168
AZ IGESZEMLÉLET HASZNÁLATA (ynoTpe6jieHHe buziob raarojia) 169
A folyamatos és befejezett igék használata múlt időben 169
A folyamatos és befejezett igék használata múlt idejű tagadó mondatokban 177
A folyamatos és befejezett igék használata jövő időben 178
A folyamatos és befejezett igék használata jövő idejű tagadó mondatokban 181
A folyamatos és befejezett igék használata felszólító módban 182
A folyamatos és befejezett igék tagadó formájának a használata felszólító módban 188
A folyamatos és befejezett igék használata főnévi igenévi alakban 190
A folyamatos és befejezett igék használata főnévi igenévi alakban tagadással 198
A MOZGÁST JELENTŐ IGÉK (rjiarojibi flBmcemw) 202
A mozgást jelentő igék felsorolása ¦ 202
A mozgást jelentő igék ragozása 203
A mozgást jelentő igék használata igekötő nélkül 204
A mozgást jelentő igék használata igekötővel 214
Térbeli jelentésű igekötők 215
B-/BM- igekötők 216
IIPH-/y- igekötők 217
nOA'/OT igekötők 219
nEPE- igekötő 220
flO- igekötő 221
0E- igekötő 222
B3- igekötő 222
Térbeli és nem térbeli jelentéssel egyaránt rendelkező mozgást jelentő igék 224
3A- igekötő 224
IIPO- igekötő 226
C- igekötő 227
H3-/HC- igekötő 229
PA3-/PAC- Cü igekötő 229
A mozgást jelentő igék használata a ÜO igekötővel 229
A no- igekötő használata egyirányú igékkel 230
A no- igekötö használata többirányú igékkel 233
Visszaható mozgást jelentő igék 235
A mozgást jelentő igék átvitt értelmű használata 236
Igekötő nélküli mozgást jelentő igék átvitt értelmű használata 236
Átvitt értelmű igék az udmu csoport igéiből 236
Átvitt értelmű igék a xodumb csoport igéiből 237
Igekötős igék átvitt értelemben 237
Átvitt értelemben használt -ch végű mozgást jelentő igék 243
Szenvedő jelentésben használt -ch végű mozgást jelentő igék 243
Felhasznált irodalom: 246

Témakörök