Előszó
Részlet:
ÁRVERÉSI FELTÉTELEK
1. A vállalat az árverést az árvereztetők megbízásából szervezi, rendezi és vezeti. Az árverés úgy történik, hogy az árverésvezető a sorra kerülő tárgy katalógus számát, valamint a kikiáltási árát élőszóval kihirdeti, amire a venni szándékozók kézfeltartással teszik meg ajánlatukat.
2. A tárgy tulajdonjogát leütéssel az az árverési vevő szerzi meg, aki a legmagasabb árajánlatot teszi, kivéve, ha védett tárgyak esetében az 1963. évi 9. sz. tvr-ben biztosított elővásárlási jogát a múzeum gyakorolja. Ilyen esetekben a vételár kifizetése a múzeum részéről csekken történik és a tárgy elszállításáról azonnal intézkednie kell. Amennyiben a múzeum ennek nem tesz eleget, akkor a tétel a legmagasabb árat ajánló vevő tulajdonába kerül.
3. A vevő a vételárat az árverésen készpénzben tartozik befizetni.
4. A vevő a leütési ár 15%-át fizeti árverési járulék címén. A leütési ár és az árverési járulék alkotják a vételárat.
5. A vevő a megvett tárgy elszállítása iránt saját költségére és veszélyére nyomban tartozik gondoskodni. Ennek elmulasztása esetén a vállalat nem felel a tárgy sérüléséért vagy elvesztéséért, és az árverést követő 3. naptól 5% tárolási díjat számít fel.
6. A kifizetett, illetőleg megvett tárgyat visszavenni és újra árverezésre bocsátani tilos. Kétes esetben azonban, ha a vevő személye pontosan meg nem állapítható, vagy ha a történt ajánlatot az árverésvezető nem vette észre, az árverés folytatható.
7. Tilos mindenféle összebeszélés, vagy vállalkozás, amely arra irányul, hogy harmadik személyeket szerfelett magas vételár kínálására rávegyen és így megkárosítson. Ugyancsak tiltva van mindenféle az árverési eredményt befolyásoló összebeszélés, a nyereségen való osztozkodás, vagy előny ígérgetése.
Vissza