Előszó
Ez az írás arról szól, hogyan látom ma: mi "A RAJK". Miért mondom ezt el, s kinek? Mert itt a negyedszázados évforduló, s ilyenkor "illik" megállni egy pillanatra, s elgondolkodni a hétköznapokban...
Tovább
Előszó
Ez az írás arról szól, hogyan látom ma: mi "A RAJK". Miért mondom ezt el, s kinek? Mert itt a negyedszázados évforduló, s ilyenkor "illik" megállni egy pillanatra, s elgondolkodni a hétköznapokban adottságként kezelt dolgokon. A címzett pedig? Néhány kivételtől eltekintve a kiadvány minden példányának gazdája ismert; a jelenlegi és volt szakkollégisták, a kollégium tanárai, barátai más szakkollégiumok tagjai - azaz csupa olyan ember, aki jól ismer bennünket, túlnyomó többségükről azt mondhatnánk, tulajdonképpen "ők" a "mi". így az írás bennfentes, és nem is akar több lenni ünnepi összefoglalónál. Mégsem felesleges talán, s nemcsak azért, mert magunkat meglátni a tükörben a jóleső ismertség érzetével tölthet el, hanem azért sem, mert szubjektív volta miatt bizonyára ébreszt az enyémtől eltérő gondolatokat, s ez segíthet a továbbiakban. Emellett szeretettel ajánlom az írást a fenti körön kívüli, vagy ahhoz lazábban kapcsolódó olvasónak is - vagyunk olyan büszkék magunkra, hogy szívesen mutatkozzunk az őszinte érdeklődőknek.
Aztán van még egy dolog. Elolvasva az előző, öt évente készült, hasonló kiadványokat jól érezhetők a hangsúlyváltások, az eltérések abban, hogyan látjuk-láttuk magunkat. Magam is megnyilvánultam minden ilyen évforduló alkalmával. Talán nem tanulság nélküli összevetni ezeket az írásokat - nemcsak a kollégiumról, hanem a tágabb összefüggésekről is kiderül belőlük egy s más. Hat fejezet arról szól, hogyan látom a kollégiumot különböző nézőpontokból, a hetedik pedig arról, mi is az értelme az egésznek (szerintem); a nyolcadik a jelen kihívásairól szól. Az évfordulóhoz méltóan az írást a történetiség hatja át - megpróbáltam jellemezni a főbb változásokat, s azok okait. Számomra vonzónak tűnik az arckép, gazdagnak a "jellem" - elfogultságom azonban aligha tagadható. S ha mások több szépséghibát is találnak, mint én, remélem, a hetedik/nyolcadik fejezet őket is meggyőzi, hogy érdemes volt/lesz csinálni a dolgot, a Szakkollégium tagjaként, tanárként, barátjaként.
Vissza