25 év a német szakszervezeti mozgalomból 1890-1915

Előszó

Ez az irat nem története a német szakszervezeteknek, sem pedig a német szakszervezetek főtanácsának, a „Generalkommission"-nak, hanem csak egy emlékirat, emlékezés a negyedszázados fejlődésre és harcokra, amely utat a német szakszervezetek és a Generalkommission megaslapitásuk óta megtettek. Ez az időköz rövidnek tünhet föl azok előtt, akik azt a szakszervezeti mozgalom keletkezésével együtt átélték és számos esemény, nem egy fejtegetés, olyan élénk emlékezetükben él még, mintha csak néhány év előtt történtek volna. De a német munkásság milliói csak későbbi években és évtizedekben léptek be a szakszervezeteikbe. Ezekkel ismertesse ez meg azt az időt, amelyben a szakszervezetek még kicsinyek voltak, de ennek dacára nagy erőt éreztek magukban, aminek gyarapodását érezték és aminek akadályait és korlátait le kellett küzdeniök. Nem száraz történelmi letárgyalással és bőséges statisztikai adatokkal történjen e megértetés, hanem az agitátor meleg szivével egy nagy ügy iránt. Az öregeknek azonban, akik már akkor dolgoztak és harcoltak, frissítse föl emlékezetét és ébressze föl bennük a komoly és derűs napok, évek, az öröm és, bánat emlékeit, amelynek velünk együtt részesei voltak. Legyen elégtételük, röptében újra átélése e negyedszázadnak és életmüvüknek végigkisérése a kicsi kezdettől egész a mai nagyságig.
Hogy az emlékezés e napja éppen a népek háborúja idejébe esik, hogy tagjaink százezrei véres csatatereken kénytelenek teljesiteni kötelességüket a haza szolgálatában, hogy ujabb százezrek, érzésükben, gondolataikban szeretteiknél időzve, az ellenség földjén állanak és hogy sok ezren már áldozatai lettek a véres tusának, sokaknak csöppenti örömpoharába az üröm keserű csöppjét. A világháború is akadálya annak, hogy a német szakszervezeti központ jubileumát a többi, külföldi szakszervezeti központok körében ünnepelhessük meg. Vissza