220 év 220 kép

Előszó

220 év telt el azóta, hogy a Kecskeméti kapu előtti külváros néhány „kebelbeli lakosa" kéréssel fordult az uralkodóhoz, I. Ferenchez, hogy adja nevét a területnek. Minthogy Teréz, József és Lipót nevű negyed már létezett ez idő tájt, viszont Pest fent említett részét még semmiféle külön névvel nem jelölték, a derék polgárok úgy vélték, egy sikeres névválasztás csak a javukra szolgálhat. Óhajuk hamar meghallgatásra talált, 1792. december 4-én a Magyar Királyi Helytartótanács levélben értesítette a polgárokat, hogy a király kívánságukat kedvezően fogadta. Ezzel a levéllel kezdődött az a történet, mely a mai napig tart. Ferencváros története.
A Tisztelt Olvasó egy fényképalbumot tart a kezében, mely a 220 éves városrészt 220 fotó segítségével próbálja bemutatni. Az elmúlt évszázadok, az elmúlt évtizedek során számtalan fontos esemény színhelye volt Ferencváros, az itt lakók nagy változásoknak lehettek tanúi. Könyvünk igyekszik kiragadni ezek közül azokat, melyekre jelentőségük miatt mindenképpen érdemes megemlékezni. Azonban nemcsak nagy horderejű történelmi vagy társadalmi eseményeket idézünk fel, hanem a mindennapok talán egyhangúnak tűnő, ám annál jellemzőbb és maradandóbb hangulatát próbáltuk meg felvillantani. A válogatásnál mind a földrajzi, mind pedig az időrendi szempontokat figyelembe véve kívántunk teljes képet nyújtani kerületünk múltjáról. A rendelkezésre álló fényképanyagot öt nagy egységre bontottuk. Az első részben, melyben 1890 és 1914 között készült fotók szerepelnek, egy dinamikusan fejlődő városrész képe bontakozik ki előttünk: újonnan létrejövő országos jelentőségű középületek születtek; az Iparművészeti Múzeumtól a Fővámpalotán át a Ferenc József hídig. Ferencváros az 1900-as évek elejére a főváros élelmiszeriparának meghatározó központjává vált, s ez a Közvágóhíd, a Sertésvágóhíd, a Concordia Malom vagy éppen a Zwack-gyár építészetileg is jelentős gyárépületeiben is megmutatkozott. A könyv második része a két világháború közötti időszakot mutatja be. Itt kevesebb elegáns képet tudunk bemutatni, de a mindennapi élet, a polgári világ mindennapjai jól nyomon követhetők a fotókon. A korszakot elsősorban a lakáshiány okozta problémák jellemezték, a szükséglakótelepek (Mária Valéria és Zita), az illegális szegénytelepek a kerület külső részein több tízezer embernek jelentettek végső menedéket. A harmadik részben a világháborús ostrom néhány jellemző képét válogattuk be a bombázásoktól az utcai harcokig, majd az összeállításban az újjáépítés kemény munkája is megelevenedik. Vissza